A turizmusban tapasztalható zavarok ellenére az Európai Utazási Bizottság adatai szerint Európába érkező külföldi látogatók száma az év eddigi részében 5%-kal nőtt, a legnagyobb bővülést Görögország, Olaszország és Málta érte el.
2026-ban eddig 5 százalékkal nőtt Európa nemzetközi vendégforgalma a 2025-ös azonos időszakhoz képest, jóllehet a turisztikai ágazatot a fokozódó geopolitikai és gazdasági bizonytalanság miatti zavarok sújtják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Utazási Bizottság (ETC) legfrissebb, Trends and Prospects című negyedéves jelentése (forrás: angol) szerint az európai turizmus a második negyedévben is erős teljesítményt nyújtott, az eltöltött vendégéjszakák száma 4,8 százalékkal emelkedett.
A stabil teljesítmény annak ellenére alakult így, hogy „gyengül a fogyasztói bizalom, nő a megfizethetőségi nyomás, és fennakadások tapasztalhatók a közel-keleti konfliktussal összefüggésben” – közölte az ETC. Mindez a légiforgalmat is érinti Európa és bizonyos közepes, illetve hosszú távú piacok között.
Noha a fogyasztók továbbra is utazást terveznek, a jelentés szerint „egyre megfontoltabban választanak”. Az utazók „mindinkább olyan úti célokat keresnek, amelyeket biztonságosnak tartanak, jó ár-érték arányt kínálnak és könnyen elérhetők”, miközben az utazások az év folyamán egyenletesebben oszlanak el.
„Az európai turizmus 2026 második negyedévében is ellenállónak bizonyult, jóllehet a globális környezet bizonytalanabbá vált” – mondta Miguel Sanz, az ETC elnöke. „Az utazás továbbra is prioritás a fogyasztók számára, de az, ahogyan az emberek utaznak, változik.
„A megfizethetőség, a biztonság, a közelség és az ár-érték arány egyre fontosabb szempont az úti cél megválasztásakor. Az európai desztinációk számára az lesz a fő feladat, hogy versenyképesek maradjanak, miközben kiegyensúlyozottabbá teszik a látogatók területi és szezonális eloszlását.”
Görögország, Olaszország és Málta jár az élen
Az ETC adatai szerint az úti célok csaknem 80 százaléka növekedést könyvelhetett el, és nagyjából minden ötödik desztináció kétszámjegyű bővülést ért el a látogatók számában.
A jó légi összeköttetésnek és annak a törekvésnek köszönhetően, hogy a keresletet a csúcsidőszakon és a hagyományos turisztikai gócpontokon túl is szétosszák, 2026 első hónapjaiban Görögországban (+38,3%), Olaszországban (+21,1%) és Máltán (+16%) mérték a legnagyobb növekedést az érkezések számában.
Az európai részrégiók közül Észak-Európa teljesített a legjobban: az érkezések száma 10 százalékkal, a vendégéjszakáké 8,4 százalékkal nőtt. Közép- és Kelet-Európa szintén bővülést mutatott, az érkezések 5,2, az éjszakák 6,9 százalékkal emelkedtek, ami azt jelzi, hogy továbbra is nagy az érdeklődés az új élményeket és jobb ár-érték arányt kínáló úti célok iránt.
Dél- és mediterrán Európa összességében stabil maradt, és abszolút értelemben a legnagyobb növekedést érte el, a bővülés pedig széles körű volt Máltán, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban.
Nehezen indult az év
Az általános kilátások továbbra is kedvezőek lehetnek – közölte az ETC –, de egyes úti célok „nehézkesebb évkezdetet” tapasztaltak.
Cipruson 17,9 százalékkal csökkent az érkezések száma, részben a húsvét időpontjának hatása, részben pedig annak következtében, hogy az utazók bizonytalanabbnak érzik a desztinációt a Közel-Kelethez vélt közelsége miatt.
Törökországban szintén visszaesés történt: az érkezések száma 2,1 százalékkal csökkent, ami a régiós konfliktus közepette az európai és a távolról érkező vendégek lanyhább keresletét tükrözi.
Görögország kiemelkedik az utazási költésekben
A legtöbb úti célban az utazási költések gyorsabban nőttek, mint az érkezések száma, az ETC adatai szerint az egy látogatóra jutó kiadás magasabb volt, mint egy évvel korábban. Görögország Európa egyik legjobban teljesítő desztinációjaként emelkedett ki: a költések 64,3, az érkezések 38,3 százalékkal bővültek, ami jelentősen magasabb utazásonkénti kiadásra utal.
Az egyes úti célok teljesítménye azonban eltérő képet mutatott. Olaszországban az érkezések száma 21,1 százalékkal nőtt, miközben az utazási költések mindössze 4,3 százalékkal emelkedtek, ami azt jelzi, hogy a forgalom bővülése ellenére csökkent az egy főre jutó átlagos kiadás.
Ezzel szemben Törökország és Ciprus azon kevés desztináció közé tartozott, ahol az érkezések száma és az utazási költések egyaránt visszaestek, ami „feltehetően a közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó gyengébb utazási hajlandóságot tükrözi” – tette hozzá az ETC.
Fő trendek: ár-érték arány, közelség és előszezoni utazások
A tartós gazdasági bizonytalanság ellenére a szabadidős utazás várhatóan a nyár folyamán és azt követően is kiemelt prioritás marad.
A fontos európai küldőpiacokon a szabadidős utazásokra fordított kiadások várhatóan a teljes fogyasztói költés 13 százalékán stabilizálódnak 2026-ban, jóval a 8,5 százalékos globális átlag felett. A fő, Európán kívüli küldőpiacokon az arány enyhe növekedést mutat, 2025-ben 7,5, 2026-ban 7,7 százalékot érhet el.
Az utazók „árérzékenyebbé válnak” – állapította meg az ETC. Legutóbbi, az ágazatot monitorozó felmérésében az európai válaszadók 48 százaléka jelölte meg a „megfizethetőséget és az ár-érték arányt” Európa egyik fő lehetőségeként a második negyedévben, szemben az első negyedéves 32 százalékkal.
Mindez egy „versengőbb nyári szezon” felé mutat – közölte az ETC –, amelyben „azok az úti célok lehetnek sikeresebbek, amelyek szorosan igazodnak az utazók költségvetéséhez és preferenciáihoz”.
Az európai utazók várhatóan a közelebbi úti célokat részesítik előnyben, amelyek „könnyebben elérhetők, ismerősebbek és nagyobb rugalmasságot kínálnak”. Dél- és mediterrán Európa jó pozícióban van ahhoz, hogy megnyerje ezt a keresletet: június és november között 61 százalékra emelkedett az érdeklődés a régió iránt.
Az előszezoni és utószezoni hónapok szerepe szintén felértékelődik, mivel az utazók reagálnak a szélsőséges időjárási jelenségekkel és a túlzsúfoltsággal kapcsolatos aggodalmakra: szeptemberre Európa-szerte erőteljesen nőnek a foglalások.