A vakáció kezdetén a hatóságok és nőjogi szervezetek riadót fújnak: sok lánynak, sőt fiúnak az indulás nem a nyaralás kezdete, hanem a kényszerházassághoz vezető út. Az sem biztos, visszatérnek-e Németországba.
Megkezdődnek a szünidők, indulás a nyári vakációra – majd a szülők származási országában hozzáadják egy teljesen ismeretlen férfihoz. Vagy egy teljesen ismeretlen nőhöz. Mert a család így akarja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kényszerházasságot gyakran veréssel is kikényszerítik – sok esetben ez ízelítő abból a családon belüli erőszakból, amelyet a kényszerházasságban később át kell élni. A kényszerrel összeházasított kiskorúak számára ez sokszor az iskolának is a végét jelenti Németországban: a nyári szünet után a helyük az osztályteremben üresen marad.
Figyelmeztetések a nyári szünetben kötött kényszerházasságok veszélyeire
A hatóságok, szakértők és emberi jogi szervezetek évek óta minden nyári szünet elején figyelmeztetnek Németországban a fiatalok kényszerházasságaira. A legtöbb esetben külföldön fenyeget ez a veszély, gyakran a családok származási országaiban. Azóta számos segítségnyújtó szolgáltatást hoztak létre hatóságok és egyesületek.
A „Terre des Femmes” nőjogi szervezet például idén júniusban már ötödik alkalommal tartotta meg a rendőrséggel közösen a „Weiße Woche” (Fehér Hét) elnevezésű akcióhetet, amely a fehér menyasszonyi ruhára utal. Egyes fiatalok már előre sejtik, mi vár rájuk a szünetben. A Terre des Femmes tapasztalatai szerint a vakáció kezdete előtt félelem és bizonytalanság uralkodik – a várva várt nyári pihenés és a „csak úgy lazítani” örömteli várakozása helyett. Akinek módjában áll, annak az a legjobb, ha el sem indul a repülővel.
Melyek a veszélyes pontok?
A jelenség nem egy-egy ország egész társadalmát érinti, hanem jellemzően bizonyos, erősen hagyományőrző családi vagy közösségi csoportokat. A nyugat-európai hatóságok tapasztalatai szerint a legtöbb ismert ügy olyan családokhoz köthető, amelyek pakisztáni, afgán, bangladesi, iraki, szomáliai vagy török háttérrel rendelkeznek, de rendszeresen előfordulnak észak-afrikai országokhoz – elsősorban Marokkóhoz, Algériához és Tunéziához – kapcsolódó esetek is.
A legtöbb áldozat már európai állampolgár vagy Európában született fiatal, akit a család a nyári szünet idején visz a származási országba, ahol a beleegyezése nélkül próbálják megházasítani.
A problémával évek óta kiemelten foglalkozik az Egyesült Királyság, ahol külön kormányzati egység, a Forced Marriage Unit segíti a veszélyeztetetteket és a külföldön rekedt áldozatok hazajuttatását. A brit tapasztalatok szerint a legtöbb ügy Pakisztánhoz kapcsolódik, de rendszeresen érkeznek bejelentések Bangladesből, Afganisztánból, Irakból és Szomáliából is. Hasonló figyelmeztetéseket adnak ki a német, a belga, a holland és a skandináv hatóságok is minden évben a nyári iskolai szünet kezdete előtt.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kényszerházasságot nem szabad egyetlen vallással vagy nemzetiséggel azonosítani. A jelenség elsősorban olyan zárt közösségekben fordul elő, ahol a családi becsület, a rokoni kapcsolatok, a hagyományok vagy akár a vagyoni érdekek fontosabbnak számítanak az érintett fiatal önrendelkezésénél. Az esetek jelentős része rejtve marad, ezért a hivatalos statisztikák valószínűleg csak a probléma egy részét tükrözik.
A nyári szünetet a gyermekvédelmi szervezetek különösen kockázatos időszaknak tartják. Mivel ilyenkor az iskolák zárva vannak, a tanárok és a gyermekvédelmi szakemberek kevésbé tudják nyomon követni a veszélyeztetett diákokat. Emiatt több európai országban kampányokkal, telefonos segélyvonalakkal és rendőrségi tájékoztatókkal próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a külföldi családi utazás egyes esetekben valójában kényszerházasság előkészítését is jelentheti.
Mivel a fiatalok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen jogaik vannak, és hol kaphatnak segítséget, mielőtt túl késő lenne, a Terre des Femmes közvetlenül az iskolákban tájékoztat közvetlenül a szünidő előtt. A szervezet a rendőrséggel, tanárokkal és iskolai szociális munkásokkal együtt ismerteti a kényszerházasságok kockázatait, a jogi lehetőségeket és az elérhető segítségnyújtást. Fontos az is, hogy a szomszédok vagy barátnők, akiknek gyanújuk támad, gyorsan forduljanak tanácsadó központhoz, de ne avatkozzanak be elhamarkodottan, mert ezzel esetleg veszélybe sodorhatják az érintettet.
Magas a látencia, és sok akadállyal kell szembenézniük az érintetteknek
A kényszerházasságok az emberi jogok megsértését jelentik, és Németországban büntetendők. A magas látencia és az érintettek szégyenérzete miatt, hogy beszéljenek róla, Németországban nincsenek pontos adatok az ilyen esetek számáról. A Berlini Kényszerházasság Elleni Munkacsoport a berlini szenátussal közösen készített 2022-es felmérésében csak Berlinre vonatkozóan 496 esetet tárt fel a kényszerházasságokkal – illetve azok fenyegetésével – kapcsolatban.
A munkacsoport magyarázata szerint a bosszútól való félelmen kívül a bizonytalan tartózkodási jogi helyzet, a hiányos nyelvtudás, a németországi jogszabályok ismeretének hiánya, illetve a saját jövedelem hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek gyakran senkihez sem fordulnak segítségért vagy védelemért.