Délkelet-ázsiai turizmus kilábal a járványból, de emelkedő üzemanyagárak, járatzavarok és iráni konfliktus miatti bizonytalanság fékezheti keresletét
Az olcsó repülőjegyek, a hátizsákos turistáknak szóló hostelek és a gyönyörű strandok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Délkelet-Ázsia a világ egyik legellenállóbb turisztikai régiójává váljon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most azonban, miközben az iráni konfliktus következményei végiggyűrűznek a globális energiapiacokon, ez az imázs jóval bizonytalanabbá vált.
A növekvő repülőjegyáraktól és üzemanyagköltségektől a Thaiföldhöz, Vietnámhoz és Kambodzsához hasonló, turizmusra épülő gazdaságokban tapasztalható visszaeső látogatószámokig a régió most szembesül azzal, mennyire kiszolgáltatott a nyári utazás a több ezer kilométerrel arrébb zajló eseményeknek.
Kérdésessé vált a közelgő nyári főszezon egyensúlya is, mivel a tűzszünet körüli bizonytalanságok továbbra is járattörlésekhez és magasabb jegyárakhoz vezetnek.
Káosz sújtja a kilábaló régiót
Ázsiában az idegenforgalom még mindig nem heverte ki teljesen a Covid-19-pandémiát, amely különösen súlyosan érintette a térséget.
Néhány évvel később Délkelet-Ázsiának most az elhúzódó háború globális energiaellátásra és árakra gyakorolt következményeivel kell megküzdenie, ami különösen megterhelő számára.
A turizmus létfontosságú gazdasági mentőöv sok fejlődő ország számára. Thaiföldön a bruttó hazai termék csaknem 13 százalékát adja, Vietnámban közel 9 százalékot, Kambodzsában pedig emberek millióinak megélhetését biztosítja.
Nemrég azonban a thaiföldi Turisztikai és Sportminisztérium arról számolt be, hogy Thaiföldre 7 százalékkal kevesebb látogató érkezett áprilisban, mint egy évvel korábban, az európai turisták száma csaknem 16 százalékkal, a közel-keletieké pedig 57 százalékkal esett vissza.
A szomszédos Kambodzsában a turisztikai hatóság közlése szerint 2026 első négy hónapjában a népszerű Sziemreapba érkező belföldi és külföldi látogatók száma 37,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az utazók létfontosságú devizabevételeket is jelentenek az olyan, importra támaszkodó gazdaságoknak, mint a Fülöp-szigetek vagy Nepál.
Szakértők szerint a konfliktus dönti el, mely turisztikai vállalkozások húzzák ki addig, hogy profitálni tudjanak az utazók későbbi visszatéréséből.
„Az, hogy öt éven belül egymás után tört ki előbb a világjárvány, most pedig a háború, borzalmas az idegenforgalmi ágazat számára” – mondta az AP hírügynökségnek Jitsai Santaputra, a The Lantau Group energiapiaci tanácsadó cég szakértője.
Az iráni háború alaposan megdrágítja az utazást
A repülőgép-üzemanyag hiánya és elszálló ára arra kényszerítette a Vietnam Airlinest, a malajziai központú AirAsia-csoportot, a hongkongi Cathay Pacificet és más légitársaságokat, hogy járatokat csökkentsenek vagy módosítsák menetrendjüket.
Hasonló gondok szorongatják az Ázsiába – gyakran a Közel-Keleten keresztül – utasokat szállító európai légitársaságokat is.
A háború elején a Perzsa-öböl feletti légtér lezárása, valamint egyes repülőterek időszakos bezárása elvágta az ázsiai járatok fontos átszállóhelyeit, vagy hosszabb, költségesebb útvonalakra kényszerítette a menetrend szerinti gépeket.
Ezzel párhuzamosan a repülőjegyárak megugrottak – és magasan is maradtak –, mivel az Air Indiához és a Cathay Pacifichez hasonló légitársaságok drasztikusan megemelték az üzemanyag-pótdíjakat, sokszor a korábbi összeg duplájára.
Ez komoly bizonytalanságot kelt az utazókban – mondta az AP-nek Lavinia Lau, a Cathay ügyfélkapcsolati és kereskedelmi igazgatója.
Elmondása szerint az utasok a korábbinál jóval közelebb a tervezett induláshoz foglalnak jegyet, ami valódi bizonytalanságra utal.
Délkelet-Ázsiában a helyszínen a turizmustól függő térségekben a dráguló üzemanyag az autós és az applikációs fuvarszolgáltatók sofőrjeit is szorongatja, közülük többen a háború kezdete óta jelentősen alacsonyabb nyereségről számolnak be.
Az ENSZ Fejlesztési Programja arra figyelmeztet, hogy a magasabb repülőjegyárak és a gyengülő utazási kedv gyorsan begyűrűzhetnek a háztartások megélhetésébe és az állami bevételekbe azokban az országokban, ahol a turisták érkezése a munkahelyek, a jövedelmek és a devizabevételek egyik fő forrása.
„Ha rosszra fordul a gazdaság helyzete, az utazás az első tétel, amin az emberek spórolnak” – mondta Le Tuyet Lan, aki panziókat üzemeltet Hanoiban és Ho Si Minh-városban.
Válság idején a luxusutazók inkább a középkategóriás kínálat felé fordulnak, a középkategóriás vendégek az olcsó szállodák felé mozdulnak, a piac legalsó, legolcsóbb szegmense pedig válik a legsérülékenyebbé.
„Ez az egész ágazatot felkavarja” – tette hozzá az AP-nek Le Tuyet Lan.