A kutatás szerint a közösségi média korai használata gyengébb teljesítménnyel függ össze olaszból és matematikából, ám angolból nem mutatkozott ilyen hatás.
Egy friss kutatás szerint azok a gyerekek, akik már egészen fiatalon elkezdik használni a közösségi médiát, nagyobb eséllyel küzdenek tanulmányi nehézségekkel, mint azok, akik csak később nyitnak közösségimédia-fiókot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tanulmány a Nature Human Behaviour (forrás: angol) folyóiratban jelent meg, és Észak-Olaszország több mint ötezer, 7 és 16 év közötti diákját vizsgálta.
A kutatás alapját a digitális médiahasználati szokásokat feltérképező kérdőív adatai, valamint a 2., 5., 8. és 10. évfolyamon olaszból, matematikából és angolból elért, standardizált vizsgaeredmények hosszú távú nyomon követése adta.
Konkrétan: amikor a tanulók 8. osztályban (általában 13-14 éves korban) vizsgáztak, azok, akik 11-12 évesen csatlakoztak a közösségi médiához, olaszból és matematikából rosszabb eredményt értek el, mint akik később kezdtek el ilyen platformokat használni.
10. osztályban (15-16 éves korban) a hatás nemcsak megmaradt, hanem tovább erősödött, különösen matematikából és azoknál, akik 13 éves koruk előtt kerültek kapcsolatba a közösségi médiával.
A kutatók szerint a negatív hatás elsősorban az okostelefonok okozta figyelemeltereléshez köthető a nap kritikus időszakaiban.
A tanulmány rámutat: míg a közösségi média korai használata összefüggést mutat az olasz és a matematika gyengébb teljesítményével, angolból nem figyelhető meg ilyen hatás. Az olasz diákok az angolt általában első idegen nyelvként tanulják.
A szerzők feltételezése szerint ez az eltérés azzal magyarázható, hogy a közösségi médiában rendkívül sok angol nyelvű tartalom található, ami a felhasználók számára informális tanulási lehetőséget kínálhat.
Egyre több kutatás vizsgálja a közösségi média és a gyerekek kapcsolatát, és ez a tanulmány összhangban van a közösségi médiahasználatnak az iskoláskorú gyerekek tanulmányi és kognitív teljesítményére gyakorolt hatását feltáró friss elemzések (forrás: angol) eredményeivel.
Eredményeik alapján a kutatás szerzői hangsúlyozzák a digitális írástudást fejlesztő iskolai programok fontosságát, javasolják a kiskorúak által használt platformok bevonási mechanizmusainak szabályozását, és szükségesnek tartják olyan szabályok bevezetését, amelyek késleltetik a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához.
Időszerű kutatás
A tanulmány különösen érzékeny időszakban született, amikor a közösségi médiáról folyó vita felerősödött.
Miután Ausztrália első országként a világon betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára, a kérdés európai országokban és az európai uniós intézményekben is napirendre került.
A nyár elején a francia törvényhozók jóváhagytak egy törvényjavaslatot, amely megtiltja a közösségi média használatát a 15 év alatti gyerekeknek, és hasonló lépésekről folyik a vita Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is.
Uniós szinten is egyre inkább a gyermekek közösségimédia-használatára vonatkozó szigorúbb szabályok felé mozdulnak a viták. Júliusban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szakértői jelentést terjesztett elő a témában, és azt mondta, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy minimumkorhatárt kellene bevezetni a platformokhoz való hozzáférésre.
A jelentés ugyanakkor nem támogatta az Ausztráliához hasonló, teljes körű tiltást, hanem a „safe by design” megközelítés szükségességét hangsúlyozta, amely a felelősség egy részét magukra a digitális platformokra helyezné.
Noha a közösségi médiáról szóló vita a figyelem középpontjába került, Olaszország, ahol a kutatást végezték, nem játszik különösebben központi szerepet a diskurzusban.
Júniusban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közölte, hogy kormánya nem fog a közösségi média betiltására törekedni, mert szerinte az intézkedést könnyű kijátszani.
Ezt az érvet gyakran hangoztatják az intézkedés bírálói, és néhány ausztráliai kutatás is alátámasztja, amelyek szerint az életkor-ellenőrzési módszerek nem hatékonyak.