A Microsoft MI-felelősségért felelős vezetője, Natasha Crampton az adatközpontokról, a digitális szakadék felszámolásáról és az MI-szuverenitásról alkotott nézetéről beszél az Euronewsnak.
A globális Észak és a globális Dél között egyre szélesedik a szakadék a mesterséges intelligencia alkalmazása terén – mondta a Microsoft felelős mesterségesintelligencia-igazgatója az Euronews Nextnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Nem engedhetjük, hogy a digitális szakadék még nagyobb MI-szakadékká nője ki magát” – figyelmeztetett Natasha Crampton, aki korábbi tagja az ENSZ mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű tanácsadó testületének.
A múlt heti, genfi ENSZ AI for Good csúcstalálkozó margóján nyilatkozva felvázolta, hogyan lehetne áthidalni a szakadékot.
Az úgynevezett MI-szuverenitás iránti követelések az utóbbi időben sorra felbukkannak a technológiai konferenciákon, különösen azóta, hogy a Trump-kormányzat egy hónappal ezelőtt rákényszerítette az Anthropicot: zárja ki nem amerikai állampolgárokat legnagyobb teljesítményű MI-modelljei, a Mythos és a Fable használói közül. A tiltást azóta részben feloldották.
Crampton szerint azonban az MI-szuverenitás nem egyszerűen azt jelenti, hogy a globálisan kínált technológiákkal szemben helyi megoldásokat kell erőltetni.
Éppen ellenkezőleg – mondta –, „arról van szó, hogy ezekben a rendszerekben elsőbbséget kapjon a helyi hatás, a helyi kultúrák, értékek és normák, miközben, ahol csak lehet, kihasználjuk a globális technológia előnyeit”.
A digitális szakadék csökkentése érdekében többnyelvű kezdeményezésekre mutatott rá, például az Európában indult Lingua projektre, amely azóta a Gates Alapítvánnyal együttműködve Afrikára is kiterjesztette tevékenységét. A LINGUA Africa a Microsoft AI for Good Labje, a Gates Alapítvány, a Google.org és a Masakhane African Languages Hub közös erőfeszítése.
A projekt célja, hogy helyi nyelvű adatokat gyűjtsön, hogy az alapvető MI-modellek megértsék az idiomatikus fordulatokat és a kulturális árnyalatokat, és így biztosítsák, hogy a közösségek rendelkezzenek azzal az autonómiával és technikai tudással, amellyel saját, MI által vezérelt jövőjüket irányítani tudják.
Crampton azt is hangsúlyozta, mennyire fontos kapcsolatot teremteni a magánszektorral és a kormányokkal, hogy a biztonságosabb MI mindenkihez eljusson. Az ENSZ július elején tartotta meg első globális párbeszédét az MI-irányításról, amelynek célja, hogy a kormányzás minden ország prioritásait tükrözze, és hogy az MI előnyeihez mindenki hozzáférjen.
„Az egyik igazán fontos feladat a következő évben az lesz, hogy megszilárdítsuk a kapcsolatot ezek között a különböző mechanizmusok között” – mondta az ENSZ új mechanizmusaira, az MI-ről szóló párbeszédre és a testületre utalva.
„E kapcsolatok kiépítése az infrastruktúra különböző elemei között, valamint annak megértése, hogy kinek mi az egyedi szerepe, hogy így gyorsabban, fölösleges ismétlések nélkül tudjunk előrelépni – ez az egyik fő célkitűzésünk a következő évre” – tette hozzá.
A kapcsolódás egyik kulcsfontosságú példája a „digitális embléma”, a Microsoft, a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság (ICRC) és az ENSZ egyik szakosított intézménye, a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti partnerség.
Az embléma jogi védőpajzsként szolgálna a kórházak és segélymunkások számára a kibertámadásokkal szemben, miközben a kommunikációs eszközök, a logisztikai platformok, a betegellátó rendszerek, valamint a felhő- és adatközponti infrastruktúra egyre gyakrabban válik támadások célpontjává.
A Microsoft arra kéri a kormányokat, hogy politikai szinten támogassák az emblémát, a humanitárius és egészségügyi szervezeteket, hogy segítsenek úgy alakítani a gyakorlati megvalósítást, hogy az megfeleljen a terepen tapasztalható működési valóságnak, a technológiai cégeket pedig arra szólítja fel, hogy építsék be az emblémát azokba az eszközökbe és munkafolyamatokba, amelyeket a védelmi szereplők már most is használnak.
„Jó szomszédnak lenni”
A mesterségesintelligencia-infrastruktúra környezeti és gazdasági lábnyomával szembeni egyre erősödő társadalmi ellenérzésekre reagálva Crampton hangsúlyozta, hogy a Microsoft egy „community-first”, vagyis közösség-első megközelítés felé mozdul el.
„Jó szomszédok akarunk lenni. Azt szeretnénk, ha a közösség megbecsült tagjai lennénk, amikor ezt az infrastruktúrát építjük, ezért számos lépést tettünk – sok más vállalatot megelőzve – annak érdekében, hogy egy közösség-első vállaláscsomagot kínáljunk” – mondta.
Ahelyett, hogy hagyományos vállalati adókedvezményeket követelne hatalmas adatközpontok építéséért cserébe, a Microsoft kifejezetten azon dolgozik, hogy bővítse a helyi adóalapot, és így forrást teremtsen olyan közszolgáltatásokhoz, mint az iskolák és az infrastruktúra.
Crampton hozzátette, hogy a vállalat szigorúan kézben tartja az erőforrás-felhasználást is, hogy hatalmas számítási igényei ne hajtsák fel a helyi háztartások villamosenergia-áraiát, és ne apasszák ki a térség vízkészleteit; ennek érdekében fejlett technológiákat, például zárt hurkú hűtőrendszereket alkalmaz.
Mit csinál jól Európa?
Európát illetően az Európai MI Hivatal azon erőfeszítéseit emelte ki, hogy kapcsolatot építsen külföldi partnereivel, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában működő MI-biztonsági és tesztintézetekkel.
Szerinte az efféle határokon átnyúló együttműködés alapvető fontosságú, tekintve, milyen gyorsan fejlődik az MI tesztelésének és értékelésének tudománya.
Arra is kérte a világ szabályozó hatóságait, hogy maradjanak szerények, emlékeztetve: a néhány éve, a rendelkezésre álló legjobb információk alapján megalkotott szabályoknak alkalmazkodniuk kell, ahogy a technológia és a kockázatokról alkotott kép változik.
Úgy fogalmazott: közös cél kell legyen, hogy csökkentsük a szakadékot aközött, amit a társadalom elvár, ahol a technológia tart, és ahol valójában a szabályozás áll.
„Úgy gondolom, az ilyen nemzetközi kapcsolódás – amelybe az MI Hivatal láthatóan komoly energiát fektet – rendkívül fontos, mert miközben nagyon gyorsan fejlődik a tesztelést övező tudomány, létfontosságú, hogy legyen egy ilyen nemzetközi jelzőrendszer, és készek legyünk az új információk és új módszerek fényében továbbfejleszteni a megközelítésünket” – mondta.
Ugyanakkor nagyobb rugalmasságra is kérte a szabályozókat, emlékeztetve arra, hogy az évekkel ezelőtt, a legjobb akkori tudás alapján megfogalmazott szabályoknak alkalmazkodniuk kell, ahogy a technológia és a kockázatok megértése változik.
„A szabályozási rendszereknek együtt kell változniuk ezzel a folyamattal, és ideális esetben csökkenteniük kell azt az időbeli lemaradást, amelyet gyakran tapasztalunk a társadalom elvárásai, a technológia jelenlegi állapota és a szabályozás tényleges helyzete között” – mondta.