Írország az EU-elnökség prioritásait online nyilvános konzultációra bocsátotta, az eredmények pedig iránymutatást adnak az átláthatóbb, inkluzívabb európai kormányzáshoz.
Félévente egy másik uniós tagállam tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és vezeti a tárgyalásokat a legfontosabb európai szakpolitikai dossziékról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben kifejezetten ösztönzik a helyi lakossággal folytatott nyilvános konzultációkat arról, hogy az adott kormány miként vezesse az elnökséget, és mely ügyekre összpontosítson, az egyes országok eltérő módon vonják be a közvéleményt.
A legtöbb állam célzott, korlátozott egyeztetésekre támaszkodik a helyi iparági szereplőkkel, az akadémiai közeggel és a nem kormányzati szervezetekkel, valamint az intézmények közötti párbeszédre.
Írország nyilvánosság bevonására irányuló megközelítése különösen átlátható, demokratikus és inkluzív modellként emelkedik ki, amely minden érintett számára valódi lehetőséget kínált a hozzájárulásra.
Emellett ez a gyakorlat megkérdőjelezi azt az elterjedt feltételezést, hogy egy tagállamnak csak szűk mozgástere van arra, hogy nemzeti nézőpontját megjelenítse az elnökségi napirenden.
A konzultáció felépítése
Az ír nyilvános konzultáció 2025. november 5-én indult – jó nyolc hónappal az ír elnökség előtt –, és öt hétig, valamint három napig tartott, bár a határidő után még több napon át elfogadtak késedelmes beadványokat.
A konzultációt széles körben meghirdették különböző kormányzati és nem kormányzati felületeken, köztük kormányzati honlapokon és sajtóközleményekben.
A válaszadóknak négy kötelező kérdésre kellett válaszolniuk a hátterükkel kapcsolatban, majd öt, egyszerűen megfogalmazott kérdést kaptak, amelyekre legfeljebb 500 szóban adhattak választ:
- 1. kérdés: Melyek legyenek Írország által választott, átfogó tematikus prioritások a Tanács 2026-os soros elnöksége idején?
- 2. kérdés: Mely konkrét szakpolitikai területekre és jogalkotási javaslatokra kellene összpontosítania az ír elnökségnek 2026-ban? Mit kellene az ír elnökségnek elérnie ezeken a területeken?
- 3. kérdés: Miként érheti el a Tanács munkája az ír elnökség idején a lehető legjelentősebb pozitív hatást az emberekre, a vállalkozásokra és a közösségekre az egész EU-ban?
- 4. kérdés: Hogyan lehet a leghatékonyabban közvetíteni az uniós tagság értékeit és előnyeit a polgárok felé, és miként teremthető a polgárok körében a részvétel és felelősségvállalás érzése Írország EU Tanácsi elnöksége iránt? Az ötödik kérdés nyitott volt, és további megjegyzéseket várt.
A konzultáció eredményei
A konzultációra 484 beadvány érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől, vállalkozásoktól, akadémiai szereplőktől és érdekképviseleti testületektől.
A konzultáció összefoglalójának I. melléklete szerint az ír közvélemény a versenyképességet (14,15 százalék), az értékeket (12,32 százalék) és az egészségügyet (11,46 százalék) rangsorolta a legfontosabbnak.
A versenyképesség terén a válaszadók 57,8 százaléka az egyszerűsítést jelölte meg legfőbb prioritásként, 36,2 százalékuk pedig a technológiai fejlődést, az innovációt és a kutatást.
Pozitívumok
A nyitott és inkluzív konzultációs forma nemcsak lehetővé tette az ír döntéshozók számára, hogy felmérjék a helyi közhangulatot és ennek megfelelően alakítsák álláspontjukat, hanem a közvélemény figyelmét is felhívta, sőt feltehetően az uniós ügyek iránti érdeklődést is élénkítette – olyan területet, amely iránt általában nagyon kevesen érdeklődnek.
A konzultáció egyszerű felépítése egy további, kiemelésre érdemes elem.
Az előterjesztési eljárás, a konzultáció időtartama és a kérdések formája világos és egyszerű volt, ami lehetővé tette, hogy a társadalom minden csoportja – ne csak azok, akik már amúgy is mélyen részt vesznek az uniós vagy közéleti ügyekben – szabadon bekapcsolódjon.
Végül, egy nyilvánosan elérhető, átfogó, 30 oldalas összefoglaló közzététele, amely részletesen bemutatja a résztvevőket és véleményüket, olyan átlátható gyakorlat, amelyből egyaránt tanulhatnának az egyes uniós tagállamok és maguk az uniós intézmények is.