A francia versenyhatóság figyelmeztet: a Meta hozzáállása a hírkiadókkal folytatott szerzői jogi tárgyalásokhoz súlyosan árthat a sajtónak.
A francia versenyhatóság felszólította a Metát, hogy kezdje újra a tárgyalásokat a francia sajtókiadókkal a szerzői jogi kifizetésekről, mondván, hogy a vállalat megközelítése „súlyos és azonnali kárt okozott a sajtóágazatnak”, és gyengítette a hírtartalmak védelmét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az intézkedés annak nyomán született, hogy két, a francia lapkiadókat képviselő szervezet panaszt nyújtott be amiatt, hogy a Meta nem kötött velük új megállapodást: a kiadók és hírügynökségek jogait kezelő Société des Droits Voisins de la Presse (DVP), valamint mintegy 300 kiadványt képviselő ágazati szövetség, az Alliance de la Presse d’Information Générale (APIG) részére.
Panaszaik középpontjában a szomszédos vagy kapcsolódó jogok állnak: ez egy, a szerzői joghoz kapcsolódó védelem, amely feljogosítja a sajtókiadókat és hírügynökségeket arra, hogy díjazást követeljenek, amikor online platformok újra felhasználják vagy megjelenítik tartalmaik egy részét.
Ezek a szabályok az Európai Unió 2019-es szerzői jogi irányelvéből erednek, és kulcsfontosságú eszközzé váltak Franciaország kezében, hogy rákényszerítse a nagy amerikai technológiai cégeket arra, hogy megállapodásokat kössenek a kiadókkal, amikor hírtartalom jelenik meg platformjaikon.
A technológiai vállalatok, köztük a Meta és a Google, 2021-ben, illetve 2022-ben írtak alá megállapodásokat francia sajtóorgánumokkal, hogy megfeleljenek a szomszédos jogokra vonatkozó szabályoknak.
A Meta megállapodásai azonban 2024 decemberében lejártak a DVP tagjai, 2025 januárjában pedig az APIG tagjai számára, és a feleknek nem sikerült új egyezséget kötniük.
Ennek következtében az APIG és a DVP tagjai már nem kapnak ellentételezést a Metától anyagaik újrafelhasználásáért vagy megjelenítéséért, miközben sajtótartalmaik továbbra is terjednek a Meta szolgáltatásain – közölte a hatóság.
Miért ültette Franciaország ismét tárgyalóasztalhoz a Metát?
A francia versenyhatóság, az Autorité de la concurrence arra is kötelezte a Metát, hogy 15 napon belül bocsássa rendelkezésre a kifizetések meghatározásához szükséges információkat. Közölte, hogy a vállalat gyakorlata nagy valószínűséggel „gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek” minősül.
A felügyelet bírálta azt a döntést is, hogy a Meta elvben szolgáltatásai túlnyomó részét – köztük az Instagramot és a Threads-et – kizárta a tárgyalások köréből, és csak a Facebookon a felhasználók által megosztott sajtótartalmat vonná be.
Úgy vélte, ez a megközelítés gyengítheti Franciaország szomszédos jogi szabályozását.
Az ügy hátterében az áll, hogy a szerkesztőségek szerint a nagy platformok hasznot húznak az eredeti újságírói tartalom terjesztéséből és megjelenítéséből, ami végső soron a Metahoz hasonló vállalatok hirdetési bevételeiben csapódik le.
A francia versenyhatóság korábban már a Google-t is célkeresztbe vette hasonló kérdések miatt.
2024-ben 250 millió eurós bírságot szabott ki a vállalatra, amiért az nem tartotta be a szomszédos jogokra vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatos kötelezettségeit, köztük az átláthatósági előírásokat, illetve mert a sajtótartalmat a kiadók megfelelő tájékoztatása nélkül használta fel mesterségesintelligencia-eszközök képzésére.
A Metával szembeni határozat ideiglenes intézkedés, vagyis nem rögzíti, hogy végül mekkora összeget kell fizetnie a vállalatnak.
Ehelyett arra kényszeríti a céget, hogy visszaüljön a tárgyalóasztalhoz, miközben a hatóság tovább vizsgálja az ügy egészét.