San Franciscóban és Pekingben már közlekednek, Münchenben is jönnek az önvezető Uber‑robotaxik, de a hatósági engedély még hiányzik.
A döntést Tajpejben jelentették be, valójában azonban egy egészen másik várost érinti: Münchenben az Uber az Autobrains nevű MI-vállalattal együttműködve önvezető robotaxikat akar forgalomba állítani.
A bajor tartományi fővárost választotta ki az Uber: „A hatósági engedélyek függvényében München lesz a robotaxi-program első bevezetési helyszíne” – közölte a vállalat.
München ezzel az első német várossá válhat, ahol az utasok az Uber alkalmazáson keresztül rendelhetnek önvezető robotaxit. A részt vevő vállalatok a tajpeji GTC technológiai konferencián mutatták be a terveket.
München az önvezető közlekedés tesztterepe
Az Uber a város európai autóipari központként betöltött szerepével, a sűrű városi forgalommal és az önvezetésre vonatkozó német szabályozási kerettel indokolja, hogy Münchent választotta. A cél egy olyan modell kidolgozása, amelyet később más városokban és különböző járműplatformokon is alkalmazni lehet.
A legtöbb eddigi robotaxi-projekttel szemben a technológiát nem kifejezetten erre a célra fejlesztett járművekre szabják.
A partnerek ehelyett egy úgynevezett gyártófüggetlen megközelítésre támaszkodnak, amely különböző járműgyártókkal is kompatibilis lehet. Ágazati megfigyelők ezt kísérletnek tartják az önvezető flották magas költségeinek leszorítására, és arra, hogy a technológia ideális esetben gyorsabban skálázható legyen, vagyis más városokban is megjelenjen.
Arról, hogy mely autógyártók vesznek részt a projektben, mekkora lesz a flotta, és mikortól szállíthatnak valóban utasokat a járművek, egyelőre nem közöltek részleteket.
Mi rejlik az „Agentic AI” mögött
A projekt középpontjában az izraeli Autobrains vállalat vezetőszoftvere áll. A cég saját elmondása szerint – számos versenytárssal ellentétben – nem egyetlen, mindent lefedő MI-modellre bízza az összes vezetési feladatot.
„Az önvezetés nem lesz valóban skálázható, ha egyetlen modellre hagyatkozunk minden közlekedési helyzet megoldásához” – fogalmazott Igal Raichelgauz, az Autobrains alapítója.
Ehelyett a vezetési feladatot több, specializált MI-ügynök között osztják fel, amelyek különböző forgalmi helyzeteket értékelnek és valós időben hoznak döntéseket. Így a rendszer ellenállóbb lehet az összetett, kiszámíthatatlan szituációkkal szemben. Ezt a megközelítést nevezik agentikus MI-nek.
A vállalat 2018 óta dolgozik vezetéstámogató rendszerekhez kapcsolódó megoldásokon, és azzal érvel, hogy több, specializált rendszer jobban tud megbirkózni a bizonytalansággal, mint egy monolitikus megoldás.
A járművek az Nvidia DRIVE-Hyperion platformján futnak majd, amely egy 4-es szintű önvezető járművekhez tervezett számítási és szenzorarchitektúra. Ez az automatizálási szint elvben lehetővé teszi a sofőr nélküli közlekedést meghatározott működési területeken belül.
Az Uber saját robotaxik helyett partnerségekre épít
Az Uber számára a müncheni projekt egy átfogóbb stratégia része. A vállalat ma már platformszerepet tölt be, és nem maga fejleszti az önvezető rendszereket. Ehelyett különböző technológiai partnerekkel működik együtt, és járműveiket beilleszti meglévő fuvarrendelő hálózatába. Az úgynevezett ride-hailing szolgáltatások a digitális alkalmazásokon keresztüli fuvarrendelést jelentik.
Az Uber az elmúlt hónapokban már több, önvezető technológiát fejlesztő céggel is bejelentett hasonló együttműködéseket. Az Nvidia-val közösen a vállalat hosszabb távon több tucat városban tervez autonóm flottákat üzembe állítani világszerte.
Az Nvidia autóipari részlegének alelnöke, Ali Kani, januárban az Euronewsnak azt mondta, hogy a részben önvezető autók már idén megjelennek. „Olyan gyorsan kell haladnunk, amennyire a szabályozás engedi. És úgy látom, ez egyre nyitottabbá válik” – vetítette előre Kani.
A piaci verseny ezzel párhuzamosan egyre erősödik. Az Egyesült Államokban a Google testvérvállalata, a Waymo már több nagyvárosban is üzemeltet kereskedelmi robotaxi-szolgáltatást. A Tesla, a Mobileye és több kínai szereplő szintén autonóm flottamegoldásokon dolgozik. A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk azt jósolta, hogy önvezető autók már öt éven belül uralhatják a közúti forgalmat.
Európa robotaxi-piaca még csak most indul
Németország számára egy kereskedelmi robotaxi-szolgáltatás jelentős előrelépést jelentene. Míg olyan városokban, mint San Franciscó, Phoenix vagy Peking, az önvezető járművek már a mindennapok részét képezik, Európa még a széles körű bevezetés korai szakaszában tart. Eredetileg az önvezető taxik madridi bevezetését 2026-tól tervezték.
A vállalatok ezért Münchent egy lehetséges ugródeszkaként mutatják be egy szélesebb európai terjeszkedéshez. Az azonban, hogy ebből valóban rendszeres robotaxi-szolgáltatás lesz-e, nemcsak a technológián múlik, hanem a szabályozói engedélyeken, a biztonsági bizonyítékokon és az üzleti modell megtérülésén is.