Euronews Next: interjú Jano Costarddal, hogyan zárkózhat fel Európa az MI-versenyben, és mit tehet még másként
Németország 125 millió eurós mesterségesintelligencia-pályázatot indít, hogy segítse Európát abban, hogy a globális versenyfutás közepette saját csúcstechnológiás mesterségesintelligencia-laboratóriumokat hozzon létre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Németország szövetségi innovációs ügynöksége, a SPRIND által indított, „Next Frontier AI” nevű kezdeményezés célja olyan vállalatok támogatása, amelyekből idővel Európa saját OpenAI-ja vagy DeepSeekje válhat.
A Next Frontier AI akkor indul, amikor az európai kormányok egyre aggodalmasabban figyelik a függőséget az amerikai és kínai MI-cégektől.
„Németország vezeti ezt, mert nincs időnk arra, hogy más szereplőkre várjunk. A globális verseny nem vár. Cselekednünk kell most. Ezért csináljuk ezt európai módon” – mondta Jano Costard, a SPRIND kihívásokért felelős vezetője az Euronews Nextnek.
A legtöbb vezető MI-vállalat, köztük az OpenAI és az Anthropic, az Egyesült Államokban működik, és milliárdokat vont be magántőkéből. Kína is gyors ütemben halad. A DeepSeek áprilisban bemutatta V4-es modelljét, ami tovább növeli a nyomást Európán, hogy megerősítse saját MI-vállalatait.
A SPRIND kezdeményezése az ügynökség szerint három szakaszban, 24 hónap alatt fut majd.
Az első szakaszban legfeljebb tíz csapat kaphat egyenként legfeljebb 3 millió eurós támogatást. A második szakaszba legfeljebb hat csapat juthat tovább, egyenként legfeljebb 8 millió euróval. A harmadik, utolsó szakaszban legfeljebb három csapat részesülhet egyenként akár 15,5 millió eurós támogatásban.
Costard szerint az ügynökség „több száz, akár több ezer pályázatra” számít egész Európából.
Elég lehet-e 125 millió euró?
Azonban miközben az Egyesült Államok és Kína milliárdokat önt a csúcskategóriás MI-fejlesztésekbe, önmagában 125 millió euró aligha lesz elég ahhoz, hogy Európa előnyhöz jusson.
„A 125 millió euró, amelyet biztosítunk, csak az első lépés” – mondta Costard.
„Ennek a kihívásnak nagyon is kifejezett célja, hogy további milliárdokat szabadítson fel finanszírozásként. A 125 millió eurót arra használjuk, hogy a technológiát arra a szintre emeljük, ahol már valóban látszik azoknak az új MI-paradigmáknak a potenciálja, amelyeket keresünk” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy egy vállalat „eurómilliárdokat tudjon bevonni”, ami Costard szerint mindenképpen lehetséges, Európának szerinte kevésbé kellene a jelenlegi MI-rendszerek finomítására koncentrálnia, és sokkal inkább teljesen új megközelítések kidolgozására.
„Nem próbálhatunk meg versenyezni a mai Anthropic céggel és az ő termékeikkel” – fogalmazott. „Azokra a képességeinkre kell támaszkodnunk, amelyekkel új paradigmákat, az MI olyan új képességeit tudjuk megteremteni, amelyeket a jelenlegi módszerek nem képesek kifejleszteni” – mondta Costard.
Az egyszerűbb állami finanszírozás kulcsfontosságú lehet Európa számára az MI-versenyben
A kezdeményezés részben a technológiai szuverenitásról és a startupok növekedéséről szóló tágabb európai vitához is kapcsolódik.
Európai döntéshozók és alapítók egyre gyakrabban hangoztatják, hogy az ígéretes startupok gyakran nehezen tudnak felnőni Európában, és végül az Egyesült Államokba költöznek.
Márciusban az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tett az EU Inc létrehozására, egy egységes társasági jogi formára az egész kontinensen.
Bár Costard egyetért azzal, hogy egy határok nélkülibb európai startup-környezet sokat segítene, szerinte az állami finanszírozásnak is gyorsabbá és kevésbé bürokratikussá kell válnia, ha Európa meg akarja tartani a legjobb MI-tehetségeket.
Costard szerint Európa legjobb esélyét saját erősségei, például az ipari adatok, a gyártási szaktudás és az adatvédelemre építő MI jelenthetik.
„Nem a kutatási múltunkkal van gond” – mondta Costard.
„Nem arról van szó, hogy a technológiai képességeink hiányoznának. Úgy látom, az hiányzik, hogy mindezt cégekbe, termékekbe és szolgáltatásokba fordítsuk át – olyanokba, amelyek a mi korunk Anthropaciját, OpenAI-ját vagy DeepSeekjét jelenthetik.”