Téves információk özöne a mentális egészségről a közösségi médiában: veszélyben a diagnózisért TikTokra kattintó fiatalok
A mentális egészségről és a neurodiverzitásról szóló közösségimédia-bejegyzések több mint fele félrevezető információkat tartalmaz, különösen a TikTokon – derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az autizmusról, az ADHD-ról, a skizofréniáról, a bipoláris zavarról, a depresszióról, az evészavarokról, a kényszeres zavarokról (OCD), a szorongásról és a fóbiákról szóló 5 000 közösségimédia-poszt akár 56 százaléka is gyakran pontatlan vagy nem kellően megalapozott volt.
A kutatók szerint a neurodiverzitással – például az autizmussal és az ADHD-val – foglalkozó bejegyzésekben volt a legtöbb félretájékoztatás, több mint bármely más mentális egészséggel kapcsolatos témában.
„A kutatásunk azt mutatta, hogy a közösségi médiában akár 56 százalékos is lehet az álinformációk aránya. Ez rámutat arra, milyen könnyen terjedhetnek széles körben a vonzó videók akkor is, ha az általuk közölt információk nem mindig pontosak” – mondta Eleanor Chatburn, a tanulmány társszerzője az angliai East Angliai Egyetemről.
A kutatók 27 olyan tanulmányt elemeztek, amelyek a mentális egészséggel és a neurodiverzitással kapcsolatos információk pontosságát vizsgálták különböző közösségimédia-platformokon, köztük a YouTube-on, a TikTokon, a Facebookon, az Instagramon és az X-en.
Félrevezető információkról 27-ből 17 tanulmány számolt be, és ezek aránya platformonként és témánként is nagy szórást mutatott – a YouTube Kidsen a szorongással és depresszióval foglalkozó videóknál 0 százalék volt, míg az MRI-vizsgálatok okozta klausztrofóbiáról szóló YouTube-videóknál 56,92 százalék.
A kutatás szerint a félretájékoztatás aránya a TikTokon következetesen magasabb volt, mint más platformokon: az ADHD-val kapcsolatos TikTok-videóknál 52, az autizmusról szólóknál 41 százalékos előfordulást mértek.
Összehasonlításképpen: a YouTube-on átlagosan 22, a Facebookon pedig valamivel kevesebb mint 15 százalék volt a félrevezető tartalmak aránya.
Chatburn rámutatott, hogy a közösségi média fontos információforrássá vált sok fiatal számára, amikor a mentális egészségről szeretnének tanulni, és a félrevezető tartalom gyorsan terjedhet, különösen akkor, ha nem állnak rendelkezésre könnyen hozzáférhető, megbízható források.
Kik fogyasztják ezeket a tartalmakat?
A WHO szerint a 10–19 évesek közül minden hetedik valamilyen mentális zavarral él, ami ebben a korcsoportban a globális betegségteher 15 százalékát teszi ki. A depresszió, a szorongás és a viselkedészavarok a serdülőkori megbetegedések és a rokkantság vezető okai közé tartoznak.
A szerzők szerint ma már sok fiatal fordul ezekhez a platformokhoz, hogy megértse a tüneteit és a lehetséges diagnózisokat.
„A TikTok-tartalmakat összefüggésbe hozták azzal, hogy egyre több fiatal hiszi, mentális vagy neurofejlődési zavara lehet” – mondta Chatburn.
Noha ez a fajta önvizsgálat hasznos kiindulópont lehet, a szerzők arra figyelmeztettek, hogy mindenképpen szakszerű klinikai vizsgálathoz, szakemberhez kell vezetnie. A félretájékoztatás – tették hozzá – azzal a veszéllyel jár, hogy hétköznapi viselkedéseket kórosnak állít be, és tovább mélyíti a súlyos állapotokkal kapcsolatos félreértéseket.
A következmények a félrediagnosztizáláson is túlmutathatnak. „Ha hamis elképzelések terjednek, az táplálhatja a megbélyegzést, és csökkentheti annak esélyét, hogy az emberek akkor kérjenek segítséget, amikor valóban szükségük lenne rá” – tette hozzá Chatburn.
Ha az emberek félrevezető, különösen tudományosan nem kellően megalapozott kezelési tanácsokkal találkoznak, az késleltetheti, hogy megfelelő ellátáshoz jussanak.