"Soha nem fogok támogatni itt semmiféle olyan döntést, amely Ukrajna javát szolgálja, miközben a magyarok nem juthatnak hozzá a nekünk járó olajhoz" - nyilatkozta Orbán Viktor.
Orbán arra hivatkozva vétózta meg a már megszavazott 90 milliárd eurós hitel folyósítását, hogy leállt a kőolajszállítás az orosz támadás miatt megsérült Barátság kőolajvezetéken. A magyar kormányfő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "politikai okokból" szándékosan nem indítja újra a vezetéket.
„Szeretnénk megkapni az ukránoktól azt az olajat, ami a miénk, és amit jelenleg ők blokkolnak. Soha nem fogok támogatni itt semmiféle olyan döntést, amely Ukrajna javát szolgálja, miközben a magyarok nem juthatnak hozzá a nekünk járó olajhoz” -nyilatkozta a helyszínen újságíróknak a kormányfő.
Az uniós vezetők továbbra is kemény hangnemet ütöttek meg az Iránban dúló háborúval kapcsolatban, és megerősítették: nem hajlandók támogatni az Egyesült Államok és Izrael katonai akcióit. Néhányan kifejezték, hogy hajlandóak részt venni a Hormuzi-szoros biztonságának biztosításában, de hangsúlyozták: az ellenségeskedésnek először véget kell vetni, mielőtt ilyen lépést fontolóra vennének.
„Ezen felül sok mindent tehetünk, többek között megnyithatjuk a tengeri útvonalakat és biztosíthatjuk azok zavartalanságát. De ezt nem fogjuk megtenni, amíg a harcok folynak; csak a harcok befejezése után. Ehhez nemzetközi mandátumra is szükség lenne, amivel jelenleg nem rendelkezünk. És ezért még sok lépés áll előttünk, mielőtt egyáltalán fontolóra vennénk egy ilyen kérdést” - mondta Friedrich Merz német kancellár.
"Ez az eszkaláció meggondolatlan. Szerdán beszélhettem az amerikai elnökkel, és az éjszaka folyamán ő maga is felszólított az összes olyan bombázás és támadás leállítására, amelyek a polgári infrastruktúrát, a gáz-, olaj-, vagy a vízellátó létesítményeket is érintik. És itt szeretném elmondani: támogatjuk a polgári infrastruktúra és a civilek elleni támadások moratóriumának gondolatát ebben a konfliktusban, valamint a helyzet gyors enyhítését" - fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök.
A 27 állam- és kormányfő tárgyalásain a versenyképesség, az egységes piac, a kereskedelem, a biztonság, a migráció, a multilaterális rendszer és a következő uniós költségvetés kérdései is napirenden voltak.