Anglia délkeleti részén meningitis B-járvány: eddig 20 igazolt vagy feltételezett eset, tünetek és kezelés – amit tudni kell
Az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai egy B típusú bakteriális agyhártyagyulladás-járványt vizsgálnak, amely eddig két fiatal életét követelte a délnyugat-angliai egyetemi városban, Canterburyben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége szerint a városban még 11 további eset megerősítésére várnak, így az igazolt és a feltételezett megbetegedések száma összesen 20-ra nő.
Wes Streeting egészségügyi miniszter a BBC-nek azt mondta, hogy a hatóságok „proaktívan kezelik” a fertőzés terjedését, és hozzátette: „az általános kockázat alacsony, még ha maga a betegség rendkívül súlyos is”.
Mi az a B típusú agyhártyagyulladás?
Az agyhártyagyulladás olyan fertőzés, amely gyulladást okoz az agyat és a gerincvelőt körülvevő, agyhártyáknak nevezett hártyákban.
„Ilyenkor egy fertőzés alakul ki, amely gyulladást okoz az agyat körülvevő hártyákban. Ezeket agyhártyáknak nevezzük, innen ered az agyhártyagyulladás elnevezés is” – magyarázta Jethro Herberg, az Imperial College London infektológus gyermekgyógyász szakorvosa.
„Ezt rengetegféle kórokozó idézheti elő, köztük vírusok és baktériumok is. Jelen esetben bakteriális agyhártyagyulladásról van szó, amely általában súlyosabb lefolyású” – tette hozzá.
A B típusú agyhártyagyulladás a betegség bakteriális formája, amely súlyosabb lefolyású a vírusos típusoknál. Az Egyesült Királyságban 2015 óta oltják a csecsemőket B típusú agyhártyagyulladás ellen: nyolchetesen kapják az első, tizenkét hetesen a második adagot, majd egyéves korukban emlékeztető oltást.
Azonban azokat a tinédzsereket, akik 2015 szeptembere után születtek, már lehet, hogy nem oltották be, és jelenleg csak magánúton juthatnak hozzá a vakcinához. A mostani járvány ezt a gyakorlatot megváltoztathatja.
Az agyhártyagyulladás szoros érintkezéssel terjedhet, például köhögéssel, csókolózással vagy közös evőeszköz használatával.
Mik a tünetek, és mekkora a kockázat?
Simon Clarke, a Readingi Egyetem sejtmikrobiológusa, docens elmondta, hogy Canterburyben az orvosok figyelmét a tinédzsereknél jelentkező tünetek hívták fel az esetekre.
„Ha valaki rosszul érzi magát, hirtelen felszökik a láza, gyakran hidegrázása van, fáj a nyaka, és jelentkezik az a jellegzetes kiütés, amely – ellentétben egy szokásos allergiás kiütéssel – nem halványul el, ha poharat nyomnak rá, ezek mind a meningococcus-fertőzés árulkodó jelei” – mondta.
Herberg ugyanakkor rámutatott, hogy a tünetek önmagukban nem elegendőek a pontos kórokozótörzs azonosításához.
„A tünetek alapján nem lehet pontosan megmondani, melyik kórokozótörzs okozza az agyhártyagyulladást, ezért is tart valamivel tovább, amíg kiderítjük, melyik törzs áll a mostani járvány hátterében. Erre csak akkor kapunk választ, ha sikerül laborban kitenyésztenünk a kórokozót valamelyik fertőzött beteg mintájából” – mondta.
Hogyan kezdődött a járvány?
Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége a canterburyi járványt egy helyi éjszakai klubhoz köti, ahol az egyik alkalmazottnál feltételezik a B típusú agyhártyagyulladást.
Az elhunytak egyike egy közeli településről, Favershamből származó középiskolás diák volt. Az egyetemen arcmaszkokat és antibiotikumot osztanak a hallgatóknak. A kormány bejelentette, hogy mostantól a diákok számára is felajánlják a B típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltást.
A járvány megfékezése
Az oltás kulcsfontosságú eszköz, de nem nyújt azonnali védelmet.
„A vakcinát két adagban, több hét különbséggel kell beadni, és a második dózis után is még újabb néhány hétnek kell eltelnie a teljes védettséghez. A mostani járványt ezért elsősorban antibiotikumokkal lehet megfékezni” – magyarázta Clarke.
Az egészségügyi hatóságok szerint egyetlen antibiotikumkúra is rendkívül hatékony a fertőzés megelőzésében és a terjedés megfékezésében, az esetek mintegy 90 százalékában.
Jelenleg négy oltóközpont működik Canterburyben, összesen mintegy 11 ezer rendelkezésre álló adag vakcinával.