Hat európai ország a top 10-ben, de figyelmeztetés: a közösségi média világszerte rontja a fiatalok boldogságát
Finnország kilencedik egymást követő éve vezeti a világ legboldogabb országainak rangsorát, a sorban Izland, Dánia és Costa Rica követi a 2026-os World Happiness Report (Világ Boldogságjelentés) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legjobb hatot Svédország és Norvégia teszi teljessé, a top tízben pedig még Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc szerepel.
Costa Rica negyedik helye minden idők legjobb latin-amerikai eredménye.
Második éve egyetlen angol nyelvű ország sem került be a legjobb tíz közé. Közülük Új-Zéland ért el legjobb eredményt a 11. hellyel, mögötte Írország a 13., Ausztrália a 15. helyen.
A legjobb húsz közé ezúttal Koszovó, Szlovénia és Csehország is felkerült.
Összességében a legtöbb nyugati ipari ország ma kevésbé boldog, mint 2005 és 2010 között volt, és a negatív érzelmek a világ valamennyi régiójában gyakoribbá váltak – állapítja meg a jelentés.
Európában a boldogság szintje kiegyenlítettebbé válik, a közép- és kelet-európai országok fokozatosan felzárkóznak. Nyugat-Európában, az Egyesült Királyságban és Írországban ugyanakkor a fiatalok rosszabb közérzetről számolnak be, összességében is és az idősebb generációkhoz képest is.
Az életminőség megítélésében 2006–2010 óta a legnagyobb javulást mutató országok többsége Közép- és Kelet-Európában található, köztük Szerbia, Bulgária, Lettország, valamint Bosznia-Hercegovina.
A rangsorok alapjául az egyes országok lakosságának életminőség-értékeléséből számolt hároméves átlag szolgál.
A szakértők ezután olyan tényezők figyelembevételével próbálják magyarázni az országok közötti és az időbeli eltéréseket, mint az egy főre jutó GDP, az egészségben eltöltött várható élettartam, a támogató emberi kapcsolatok, a szabadságérzet, a nagylelkűség és a korrupció megítélése.
„A boldogság szempontjából fontosabb felépíteni mindazt, ami jó az életben, mint megtalálni és kijavítani azt, ami rossz. Mindkettőre szükség van, most nagyobb mértékben, mint valaha” – mondta John F. Helliwell, a British Columbia Egyetem közgazdaságtan-professzor emeritusa, a World Happiness Report egyik alapító szerkesztője.
A fiatalok boldogsága
Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a fiatalok jóval kevésbé boldogok, mint 15 évvel ezelőtt – állapították meg a szerzők.
A 25 év alattiak boldogságszintjének változását vizsgáló rangsorban az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland a 136 ország közül a 122. és a 133. hely között szerepel.
Miközben a pozitív érzelmek továbbra is kétszer olyan gyakoriak, mint a negatívak, az aggodalom érzése a fiatalok körében szélesebb körben elterjedt.
Mi áll a boldogtalanság mögött?
A jelentés a közösségi médiát nevezi meg a fiatalok boldogtalanságának egyik fő okaként.
„A nemzetközi adatok egyértelművé teszik, hogy a közösségimédia-használat és a jóllét közötti kapcsolat nagymértékben attól függ, milyen platformokat használunk, kik és hogyan használják azokat, és mennyi ideig” – mondta Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre-jének igazgatója, a közgazdaságtan professzora, a World Happiness Report egyik szerkesztője.
Hozzátette: a túlzott használat jóval alacsonyabb jólléttel jár együtt, ugyanakkor azok, akik tudatosan teljesen kimaradnak a közösségi médiából, szintén elesnek bizonyos pozitív hatásoktól.
„Mindezen bonyolultságon túl egyértelmű, hogy a lehető legjobban törekednünk kell arra, hogy a közösségi médiából ismét valódi 'közösségi' teret csináljunk” – tette hozzá De Neve.
A legmagasabb jólléti szintről azok a fiatalok számolnak be, akik naponta kevesebb mint egy órát töltenek a közösségi médiában – még magasabbról is, mint azok, akik egyáltalán nem használják.
A szerzők megjegyezték, hogy a közösségi média olyan mértékben árt a serdülőknek, amely már a teljes népesség szintjén is kimutatható változásokat okoz.
„Megmutatjuk, hogy ma már elsöprő bizonyítékok szólnak a súlyos és széles körben elterjedt közvetlen károk, például a kibertérben zajló zaklatás és a szexuális zsarolás, valamint a nyugtalanító közvetett károk, például a depresszió mellett” – írták.
A jelentés arra is rámutatott, hogy nem mindegy, milyen típusú közösségimédia-platformokat használnak a fiatalok.
A kifejezetten társas kapcsolatok erősítésére tervezett platformok esetében egyértelmű pozitív összefüggés mutatható ki a boldogsággal, míg az algoritmusok által vezérelt felületek intenzív használata inkább negatív kapcsolatot jelez – állapították meg.
„Lényegi állításunk, hogy a közösségi média által okozott közvetlen károk nem puszta elszigetelt esetek vagy ritka balesetek, amelyek évente néhány száz serdülőt érintenek” – írták a szerzők.
Hozzátették: annyiféle bántalom éri azokat a fiatalokat, akik naponta több órát töltenek a közösségi médiában, hogy az áldozatok száma vélhetően évente meghaladja a tízmilliót már csak az Egyesült Államokban is.
„A digitális korszak átalakítja a jóllét társadalmi és érzelmi alapjait Európában” – mondta Zeynep Ozkok, a tanulmány társszerzője, a kanadai St. Francis Xavier University kutatója.
Hozzátette, hogy a hatások sem nem egységesek, sem nem elkerülhetetlenek: attól függnek, kik vagyunk, milyen társadalmi közegben élünk, és milyen digitális környezet vesz körül bennünket.
„E kölcsönhatások megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan szakpolitikákat alakítsunk ki, amelyek támogatják a jóllétet az egyre inkább online működő társadalomban” – tette hozzá Ozkok.