2026 izgalmas évnek ígérkezik az űrmissziók számára. A „Hold évétől” az „egész Naprendszer történetének” feltárásáig: íme, mire érdemes figyelni.
Hold-küldetésektől a Merkúr-expedícióig 2026 izgalmas évnek ígérkezik az űrkutatásban.
Az év első felében négy űrhajós áll pályára a Hold körül, először az 1960-as évek végi Apollo-küldetések óta. A cél az Orion űrhajó tesztelésének megkezdése, amelynek segítségével később ismét ember szállhat le a Holdra.
Nyáron Kína is reflektorfénybe kerül, amikor űrhajósai a Hold legsötétebb zugaiba jutnak el, és annak jeleit keresik, hogy az élet egyszer megtelepedhet ott.
Az Európai Űrügynökség (ESA) olyan küldetést is indít, amelynek célja annak felmérése, meg tudják-e védeni az emberek a Földet az aszteroidáktól. Pályára állít egy űreszközt a Föld mágneses környezetének vizsgálatára, és elindítja a Merkúrhoz tartó második, pályán keringő küldetését is.
Íme néhány, 2026-ban követésre érdemes űrküldetés.
Négy űrhajós kerüli meg a Holdat az Artemis II keretében
Monica Grady, az Egyesült Királyságban működő Open University űr- és bolygótudományi professzora szerint 2026 „a Hold éve” lesz.
Idén két nagy holdküldetésre érdemes figyelni. Az első az Artemis II, amely három amerikai és egy kanadai űrhajóst visz egy 10 napos holdközeli elrepülésre, a Hold megkerülésével.
Az űrhajósok az Orion kapszula létfontosságú életfenntartó rendszereit tesztelik, felkészülve egy későbbi emberes Holdra szállásra.
Az űrhajósok a Hold túlsó oldala mögött mintegy 4700 mérfölddel (több mint 7500 kilométerrel) repülnek tovább, ahonnan az űrhajó ablakain át egyszerre láthatják a Földet és a Holdat.
Grady szerint ez fontos pillanat, mert az 1960-as és 1970-es évek Apollo-küldetései óta most először kerülnek űrhajósok a Hold közvetlen közelébe.
Grady szerint „elég nagy dolog”. Azt is hozzátette: „És remélhetőleg ez lesz az utolsó küldetés az előtt, hogy ismét űrhajósok szállnak le a Holdra.”
Kína saját Holdra szállása
A másik, 2026-ban nagy figyelmet kapó holdküldetés a Chang’e 7, amelynek során kínai űrhajósok tanulmányozzák a Hold déli pólusát.
A küldetés egy „hopper” űreszközt használ majd, amely napfényes területekről árnyékos kráterekbe ugrál, jeget, vizet vagy „illékony anyagokat” keresve, a közlemény szerint.
Tang Yuhua, a Chang'e-7 küldetés helyettes vezető tervezője az állami médiának azt mondta, hogy a jég megtalálása a Hold déli pólusán jelentősen csökkentheti a költségeket és az időt, amely a víz Földről való eljuttatásához szükséges a Marsra és azon túlra tervezett hosszabb küldetésekhez.
Kína azt reméli, hogy a küldetés több technológiai áttörést hoz, például intelligens robotok bevetését a Hold zord poláris vidékeinek felmérésére.
Ez egyben alkalom Kínának a nemzetközi kapcsolatok erősítésére is. Peking közölte, hogy a Chang’e 7 küldetés hat hasznos terhet visz majd Egyiptomból, Bahreinből, Olaszországból, Oroszországból, Svájcból, Thaiföldről, valamint a Nemzetközi Holdobszervatórium Szövetségtől.
„Baleseti helyszínelés” a bolygóvédelemért
Ősszel az ESA egy aszteroidát vizsgál meg, hogy javítsa a Föld védelmét szolgáló válaszlépéseket a jövőben esetleg bolygónkkal ütköző égitestekkel szemben.
Az ESA 2024-ben egy űrszondát indított, hogy megvizsgálja annak az aszteroidának a becsapódási helyét, amelyet az Egyesült Államok 2022-ben szándékosan eltalált egy űreszközzel. A szonda várhatóan November folyamán érkezik a helyszínre, hogy megmérje a Dimorphos felszínén kialakult kráter méretét.
A küldetés a NASA Double Asteroid Redirection Test (DART) programjának folytatása, amely a Didymos nevű aszteroida körül keringő, Dimorphos nevű kis holdat célozta.
A küldetés célja az volt, hogy megértsék, mennyire hatékonyan védhetik meg az űreszközök az embereket a Föld felé tartó objektumoktól.
Az ESA szerint a Hera küldetésből beérkező új adatok segítségével a tudósok továbbfejleszthetik az aszteroida-eltérítő technológiákat arra az esetre, ha valaha szükség lenne rájuk.
A Föld „magnetoszférájának” mérése
Európai kutatók április–májusban olyan küldetést is indítanak, amely részletes „röntgenképet” készít a Föld magnetoszférájáról.
A magnetoszféra megvédi a Földet és minden élőt rajta a Napból érkező, töltött részecskékből álló enyhe áramlatoktól, az úgynevezett napszéltől.
Az ESA közlése szerint: „Ha nem lenne magnetoszféra, az élet nem maradhatna fenn a Földön.”
Az ESA Solar Wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer (SMILE) küldetése egy 3 méter magas, nyomkövetőkkel és fedélzeti antennákkal felszerelt űreszközt állít pályára. A jármű azt figyeli majd, hogyan, hol és mikor lép kölcsönhatásba a napszél bolygónkkal.
Az ESA szerint a SMILE küldetés segít betömni egy űrkutatási „fehér foltot” a Naprendszerben, és hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben biztonságban legyenek a technológiák és az űrhajósok.
A küldetés során az űreszköz egészen 121 000 kilométerre emelkedik az Északi-sark fölé, nagyjából a Holdig vezető út egyharmadáig. Pályánként akár 45 órányi folyamatos megfigyelést végez a lágy röntgen- és ultraibolya tartományban.
Küldetés a Merkúrhoz
2026-ban először állnak pályára a Merkúr körül az európai és a japán orbiterek.
Az ESA szerint a Merkúr a Naprendszer legkevésbé feltárt bolygója, mert nehéz sértetlenül ilyen közel juttatni űreszközöket a Naphoz annak erős gravitációs vonzása miatt.
A úgynevezett BepiColombo küldetés már több alkalommal küldött vissza adatokat a 2018-as indítása óta végrehajtott elrepülések során. 2026-ban azonban először állnak a küldetés űreszközei a bolygó körüli pályára.
Amikor a két orbiter pályára áll, rögzítik a bolygó mágneses környezetére és belső magjára vonatkozó adatokat. Emellett globális térképeket készítenek a felszínről.
Az ESA szerint a Merkúrról gyűjtöttinformációk „fény derítenek az egész Naprendszer történetére”.