Donald Trump elnök új elnöki rendelete kijelöli az USA űrprioritásait: megújított vállalás 2028-as Holdra szállásra, űrrakéta-fejlesztés és nukleáris reaktorok pályára állítása.
Az Egyesült Államok embereket akar a Holdra juttatni, nukleáris reaktorokat küldene az űrbe, és az évtized vége előtt az űrbe indítható rakétatechnológiákat fejlesztene.
Egy átfogó új elnöki rendeletben az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, ötéves ütemtervet vázolt fel arról, mit kíván elérni kormánya az űrben.
Közelebbről megvizsgáljuk, mi áll az új szakpolitikai irányelvben.
Visszatérés a Holdra
Az első a listán: visszatérés a Holdra 2028-ig, és egy „állandó holdi támaszpont” létrehozása 2030-ra.
Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) és olyan partnerek, mint az Európai Űrügynökség (ESA), az Artemis-küldetések indítására készülnek, amelyek keretében az emberek visszatérnek a Hold felszínére.
Az Artemis II, amelynek 2026 februárjában kell megkerülnie a Holdat, fedélzetén három amerikai és egy kanadai űrhajós utazik.
A későbbi Artemis III küldetés személyzeti listája még nem ismert; ezen a küldetésen az űrhajósok a Hold felszínére lépnek.
Szakértők korábban az Euronews Nextnek azt mondták, hogy a 2027-re tervezett küldetés valószínűleg késni fog a SpaceX Starshipjének folyamatban lévő tesztelése miatt, amelyet a küldetéshez szánnak.
Trump elnöki rendelete azt is rögzíti, hogy kormánya növeli az „indítási és feltárási rendszerek költséghatékonyságát”, például kereskedelmi indítási szolgáltatások létrehozásával, előmozdítva a holdkutatást.
Az USA „elsőként száll le” a Marson
A NASA egy úgynevezett „Holdtól a Marsig” küldetéssorozaton dolgozik, amelyben a Hold felszínén szerzett tapasztalatokat és az ottani bázist felhasználva készülnek a későbbi Mars-misszióra.
Ugyanakkor Trump korábban mondta, hogy az ügynökségnek inkább a Vörös Bolygóra jutásra kellene összpontosítania.
A Vörös Bolygó kifejezetten szerepel az elnöki rendeletben: az Egyesült Államok „az első nemzet lesz, amely űrhajóst juttat le a Mars felszínére”.
A Washington Post az első elnöki ciklusa idején, 2017-ben idézte Trumpot, aki azt mondta, szeretné, ha a második ciklusa alatt amerikaiak lépnének a Mars felszínére, ám azóta nem közöltek frissített menetrendet.
Új űrbeli rakéták 2028-ra
A Trump-kormányzat az „Amerika létfontosságú nemzeti és gazdasági biztonságát” akarja megvédeni az űrben rakétavédelmi technológiák kiépítésével.
A rendelet szerint a következő generációs rakétatechnológia erősíti Trump Golden Dome projektjét: egy réteges védelmi rendszert, amely megóvja az országot a különféle típusú rakétáktól, köztük a ballisztikus, hiperszonikus és cirkálórakétáktól. Emellett képes lesz leküzdeni a drónokat és a fejlett légi fenyegetéseket.
Trump májusban bejelentette, hogy a Golden Dome becsült költsége 175 milliárd dollár (több mint 150 milliárd euró) lesz, és a második elnöki ciklusa végére, 2028-ra megépülhet.
A később kiépített, űralapú védelmi rendszer képes lesz „észlelni, jellemezni és elhárítani az Egyesült Államokat fenyegető veszélyeket” nagyon alacsony Föld körüli pályáról, beleértve az űrbe telepített nukleáris fegyvereket is.
Az elnöki rendelet hat hónapot ad az amerikai kormánynak az űrbiztonsági stratégia végrehajtására.
Kereskedelmi űrgazdaság fejlesztése
Trump elnöki rendelete szerint legalább 50 milliárd dollárt (43,15 milliárd eurót) különít el egy „élénk kereskedelmi űrgazdaság” megteremtésére 2028-ig.
A kormányzat a repülőgép- és űripari gyártásban több, jól fizető munkahely létrehozására, az indítási és visszatérési tesztek számának növelésére, valamint szabályozási reformokra összpontosít.
Ez egy augusztusi másik elnöki rendeletet követ, amelyben több szövetségi ügynökséget utasított a szabályozások egyszerűsítésére, az indítások felgyorsítására és az űrinfrastruktúra támogatására az új, pályán működő gazdaság számára. Az augusztusi elnöki rendelet az indításokra és visszatérésekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatokat is eltörölte.
A kereskedelmi űrgazdaság biztosítja, hogy „az Egyesült Államok megőrizze vezető szerepét az űr kereskedelmi hasznosításában”, az augusztusi rendelet áll.
A decemberi elnöki rendelet másik eleme felhívás a magáncégekhez, hogy fejlesszék indítási infrastruktúrájukat, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 2030-ra le lehessen váltani.