Sir Tim Berners-Lee technológiai prognózist nem készít, egyebek mellett erről is beszélt az Euronews Nextnek.
HIRDETÉS
Tim Berners-Lee az Oxfordi Egyetem Királyi Kollégiumban fizikát tanult, majd a diploma megszerzése után a Plessey Telecommunications és a Nash cégnél helyezkedett el. 1980-ban lehetősége nyílt a svájci CERN kutatóközpontba látogatni és ott rövid ideig dolgozni – ott és akkor született meg az Enquire nevű szoftver.
Ezután az Image Computer Systemsnél helyezkedett el, majd 1984-ben visszatért a CERN-be és a kollégáival együtt egy NeXT számítógépen kifejlesztette a szerver- és a böngészőprogramot. Létrejött a World Wide Web (WWW) és a http.
Berners-Lee 1990. december 20-án prezentált weboldalának célja az volt, hogy bemutassa az általa 1989-ben megálmodott World Wide Web (világháló) ötletét, és a hipertext-alapú hálózat működését. A weboldal azt magyarázta el a kutatóknak, hogyan kereshetnek információkat a weboldalakon, és miként készíthetnek maguk is ilyen lapokat. Ez az egyszerű kis oldal volt az, ami lefektette a mai formában ismert internet alapjait.
Az első weblap mellett Berners-Lee bemutatta az URL-t (univerzális erőforrás azonosító), a HTTP protokollt, és a HTML hipertext leíró nyelvet is, mint a webet működtető technológiákat. Megírta az első böngészőt, és szerverszoftvert is – ezzel pedig útnak indította a világhálót, ami hamarosan kilépett az egyetemi kutatóintézetekből.
Fontos, hogy az internet nem azonos a világhálóval! Előbbi már a hetvenes években is létezett, de szinte senki sem tudott róla. Bob Kahn és Vint Cerf villamosmérnökök fejlesztették ki magát az internetprotokollt (IP), amely lehetővé tette, hogy az információ bitjeit a számítógépek megosszák egymással. Egyszerűbben mondva: létrehoztak egy eljárást, minek köszönhetően a számítógépek képesek voltak kommunikálni egymással, és amihez később csatlakoztathatták a világhálót.
A 2004-ben lovaggá ütött angol fizikus, Sir Tim Berners-Lee most szeretné megmenteni találmányát. Optimista afelől, hogy 2025 a digitális emberi jogok éve lesz, de mint mondta, a "polarizáló közösségi médiával" szembeni ellenreakció is felléphet. Reményei szerint a jövő év a szabványosításról, adatjogokról, emberi jogokról és a digitális szuverenitásról fog szólni.
Az Euronews Nextnek novemberben, a lisszaboni Web Summit technológiai rendezvényen nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a közösségi médiában előállított és megosztott mérgező tartalmakért az algoritmusok felelősek. Szerinte a fejlesztők könnyen orvosolhatnák ezt, ám a közösségi médiaplatformoknak ez nem érdeke.
A világháló atyja idén nyílt levélben a következőre figyelmeztetett:
"A World Wide Webet annak idején azért hozták létre, hogy az emberiséget erősítő eszköz legyen, de az elmúlt évtizedben ahelyett, hogy megtestesítette volna ezeket az értékeket, inkább az erodálásukban játszott szerepet."
"A következmények egyre messzebbre nyúlnak. A platformok központosításától kezdve a mesterséges intelligencia forradalmáig a web az online ökoszisztémánk alaprétegeként szolgál. Olyan ökoszisztémaként, amely ma már átformálja a geopolitikai térképet, gazdasági változásokat indít el, és világszerte befolyásolja az emberek életét" – tette hozzá.
A világhálóval kapcsolatos aggodalmai ellenére Berners-Lee elmondta, reméli, hogy lesz egy "új hullám," amelyben az emberek felismerik, hogy vannak fejlesztők, akik "csodálatos dolgokra" képesek, például a mesterséges intelligenciával (AI) vagy a felhasználói adatokkal, amelyeket jó célokra lehet felhasználni.
"Minden rendszernek, minden embernek, minden felhasználónak rendelkeznie kellene ezzel a hatalommal, és úgy hiszem, hogy ez a felismerés éppen most történik" - mondta, hozzátéve: véleménye szerint a technológiai szakemberek építik a digitális szuverenitás technológiáját."
Berners-Lee a Solid nevű projekt ötletgazdája. A Solid az internet decentralizált változata, célja az online adatvédelmi és tulajdonjogi kérdések kiküszöbölése és a felhasználók számára nagyobb ellenőrzés biztosítása a személyes adataik felett.
A Solid alapja nem más, mint a Pod (personal online data storage, azaz a személyes online adattároló): a felhasználónak van egy egyéni Pod-ja, ahol minden személyes adatot tárolhat. Ezt tarthatja otthon vagy egy külső szolgáltatónál is, de a lényeg, hogy maga a felhasználó dönti el, hogy hol és hogyan tárolja az adatait.
A Podok hordozhatóak, így bármikor szolgáltatót lehet váltani vagy akár saját számítógépen is lehet tartani. Berners-Lee szerint így meg lehetne akadályozni a botokat és a hamis fiókokat a közösségi médiában.