Éppen negyed százada, 1991. augusztus 23-án lett mindenki számára nyilvános a világ első weboldala.
HIRDETÉSÉppen negyed százada, 1991. augusztus 23-án lett mindenki számára nyilvános a világ első weboldala. A honlapot Sir Timothy Berners-Lee hozta létre, és lényegében nem volt rajta más, mint szavak, amik mögött hiperlinkek mutattak más egyéb oldalakra.
A szakember az Oxfordi Egyetem Királyi Kollégiumban fizikát tanult, majd a diploma megszerzése után a Plessey Telecommunications és a Nash cégnél helyezkedett el. 1980-ban Tim Berners Lee-nek lehetősége nyílt a svájci CERN kutatóközpontba látogatni és ott rövid ideig dolgozni, itt és ekkor született meg az Enquire nevű szoftver. Ezután az Image Computer Systemsnél helyezkedett el, majd 1984-ben visszatért a CERN-be és a kollégáival együtt egy NeXT számítógépen kifejlesztette a szerver- és a böngészőprogramot. Létrejött a World Wide Web (WWW) és a http.
Berners-Lee 1990. december 20-án prezentált weboldalának célja az volt, hogy bemutassa az általa 1989-ben megálmodott World Wide Web (világháló) ötletét, és a hipertext-alapú hálózat működését. A weboldal azt magyarázta el a kutatóknak, hogyan kereshetnek információkat a weboldalakon, és miként készíthetnek maguk is ilyen lapokat. Ez az egyszerű kis oldal volt az, ami lefektette a mai formában ismert internet alapjait.
Az első weblap mellett Berners-Lee bemutatta az URL-t (univerzális erőforrás azonosító), a HTTP protokollt, és a HTML hipertext leíró nyelvet is, mint a webet működtető technológiákat. Megírta az első böngészőt, és szerverszoftvert is – ezzel pedig útnak indította a világhálót, ami hamarosan kilépett az egyetemi kutatóintézetekből.
Berners-Lee úgy határozta meg a világháló filozófiáját: „minél több tudományos információ legyen elérhető bárki számára.” Azt akarta, hogy az emberek ebben a hihetetlen új rendszerben információkat osszanak meg egymással keresztbe-kasul.
1993-ban a világhálót egy nyilvános licensszel bárki által elérhetővé tették, és azzal a lendülettel lehetővé vált, hogy akárki futtasson szervert és építsen saját oldalakat. Az oldalak pedig elkezdtek futótűzként szaporodni.
Következő év végére már tízezer szerver volt szerte a világon, és 10 millió felhasználó csatlakozott a webre. 2015-ben már több mint 4,73 milliárd weboldalt indexeltek, és akkor még nem is beszéltünk a láthatatlan webről, amelyről úgy tartják: akár ötszázszor akkora lehet, mint a felszínen elérhető, látható web.
A 2004-ben lovaggá ütött Sir Berners-Lee napjainkban a World Wide Web konzorciumot vezeti, mely nyílt szoftver szabványokat alkot a világhálóra. Steve Jobsszal vagy Bill Gatesszel ellentétben nem próbált meg kereskedelmi hasznot húzni ötletéből. A kutató rendszeresen hangot ad a mai internettel kapcsolatos véleményének. Kiáll amellett, hogy a nyílt webet megvédje a kormány cenzúrájától, és ellenzi a telekommunikációs cégek netsemlegességet sértő intézkedéseit.
Mikor egy riporter megkérdezte tőle, hogy a World Wide Webbel az emberek okosabb lettek-e, a szakember a következőket válaszolta:
“Nem hiszem. De jobban össze vagyunk kötve, mint előtte és ezáltal még inkább lehetőségünk van arra, hogy ha akarjuk, még emberségesebbé tegyük a világot.”