Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

„Putyinnak szüksége van a Nemzetközi Űrállomásra" – állítja a létesítmény amerikai exparancsnoka

Access to the comments Kommentek
Írta: Luke Hurst  & Magyar változat: FT
Scott Kelly a legutóbbi küldetésén
Scott Kelly a legutóbbi küldetésén   -   Szerzői jogok  Fotó: AP   -  

Az 58 éves Scott Kelly a Nemzetközi Űrállomás többszörös veteránja, akinek szoros munkakapcsolata volt orosz kutatókkal és űrhajósokkal. Úgy véli, Vlagyimir Putyinnak most, különösen az ukrajnai orosz invázió idején hatalmas szüksége van arra, hogy Oroszország ne hagyja el a Nemzetközi Űrállomást

Scott Kelly a NASA nyugalmazott űrhajósa, a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, vagyis ISS) egykori parancsnoka azt nyilatkozta az Euronews Nextnek, hogy a közeljövőben nem látja a lehetőségét az Egyesült Államok és Oroszország közötti mélyebb űrkutatási együttműködésre – eltekintve attól, hogy pályán tartsák a Nemzetközi Űrállomást. 

Kelly 2015-2016-ban közel egy teljes évet töltött az űrben egy orosz űrhajós, név szerint Mikhail Kornyijenko társaságában. Tapasztalatiból kiindulva közölte, hogy az oroszok már csak gyakorlati okokból sem hagyják el a létesítményt, még ha többször is fenyegetőztek ezzel azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. 

Fotó: AP
A Cygnus személyzet nélküli űrhajó csatlakozik a Nemzetközi ŰrállomáshozFotó: AP

Kelly szerint az ISS azon kevés megmaradt területek egyike, ahol Oroszország még együttműködik a nyugati országokkal, de ennek pusztán annyi az oka, hogy az állomás sikeres működéséhez az orosz és az amerikai szakértelemre is szükség van. Az együttműködés másik oka, hogy az űrprogramokban való részvétel egyfajta hitelt is ad Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azok felé a nemzetek felé, akikkel a Földön kooperálna. A NASA egykori alkalmazottja elmondta: az orosz űrprogramban dolgozó barátai, köztük jelenlegi és volt űrhajósok is szégyenkeznek Oroszország háborúja miatt, de hozzátette: ismer olyat is, aki a Kreml narratívájával ért egyet. 

Ukrajna mellett állva

Kelly nemrég jelentette be, hogy pénzgyűjtésbe fogott, mivel mentőautókat akar vásárolni Ukrajnának. Hozzátette: Ukrajnát folyamatosan támogatni kell az orosz invázió miatt. „Aki hisz a szabadságban és a demokráciában, annak ki kell állnia Ukrajna mellett. Ha Oroszország megússza, hogy lerohant egy európai országot, akkor felmerül a kérdés, hogy miért állna meg ott? – teszi fel a kérdést Kelly, és megjegyzi, hogy bízik benne, hogy az emberek csatlakoznak hozzá a gyűjtési kampányban, mivel Oroszország hetente tíz ukrán mentőautót semmisít meg. – Ezek az autók az emberek életét mentik meg. Ártatlan emberekét."

Az ISS elhagyásával kapcsolatos orosz fenyegetések „viccesek”

Júliusban Oroszország azt állította, hogy 2024 után elhagyja a Nemzetközi Űrállomást, majd a Roszkozmosz új főigazgatója, Jurij Boriszov bejelentette, hogy országa saját űrállomás építésén dolgozik. Boriszov itt nem állt meg: „veszélyesnek" nevezte az ISS-t, és azt állította, hogy „a berendezések meghibásodásának lavinaszerű folyamata kezdődhet."

Kelly „viccesnek" találta Boriszov azóta visszavont fenyegetőzését, és közölte, hogy képtelen elhinni, hogy az oroszok „valaha is elhagynák” az űrállomást, szerinte ez csak akkor fordulhatna elő, ha nem lenne más választásuk. „Ha van mód maradni, akkor maradnak is – mondja, de megjegyzi: – Az űrállomás üzemeltetése Oroszország részvétele nélkül kihívást jelentene, de közel sem lehetetlen feladat.”

Orosz-amerikai együttműködés

A Nemzetközi Űrállomást 1998-ban indították útjára, 2000 óta pedig folyamatosan amerikai-orosz vezetéssel működött. A NASA legalább 2030-ig szeretné üzemben tartani, Boriszov pedig felülírva júliusi bejelentését még nyáron közölte, hogy Oroszország valószínűleg 2028-ig marad. Szintén a nyár folyamán a NASA és a Roszkozmosz megállapodást írt alá arról, hogy egymás rakétáin megosztva repülnek űrhajósok és kozmonauták az Űrállomásra, így biztosítva, hogy a létesítmény fedélzetén legalább egy amerikai és egy orosz tartózkodjon – ami szükséges is az ISS zavartalan működéséhez.

Októberben Anna Kikina kozmonauta a SpaceX rakétáján a NASA űrhajósai mellett érkezett az ISS-re, így 20 év után először ő volt az első orosz űrhajós, akit az Egyesült Államok területéről indítottak az űrbe. 

Kelly arra a kérdésre, hogy az ISS Oroszország és a Nyugat közötti folyamatos együttműködés szimbólumaként értelmezhető-e, pusztán annyit válaszolt, hogy ebben a kérdésben a NASA igencsak gyakorlatiasan jár el. „Ha a Szojuz lezuhan, akkor a SpaceX-szel repülhetnek az oroszok. Ha a SpaceX lezuhan, amerikaiakat is tudunk a Szojuzokon repíteni" – mondta.

Van tapasztalata

Kelly sok időt töltött orosz kollégákkal különböző űrmissziókon, és van rutinja az orosz infrastruktúrával kapcsolatban. Kétszer repült az ISS-re orosz Szojuz rakétákkal, 2015-2016-ban pedig részt vett egy majdnem egyéves küldetésen Mihail Kornyijenko orosz űrhajóssal. 

Fotó: AP
Kelly és Kornyijenko háromszázadik napja a Nemzetközi ŰrállomásonFotó: AP

Az Euronews Nextnek elmondta, hogy számos orosz űrhajósról vagy űrprogramban dolgozó ismerőséről tudja, hogy szégyelli, és nem érten egyet Oroszország törvénytelen háborújával, de hozzátette: olyanokkal is beszélt, akik a Kreml narratívájában hisznek, és azt mondták neki, hogy szerintük „Oroszországnak nem volt más választása, mint hogy megszállja Ukrajnát, mert így tud védekezni a nácik és a NATO ellen.”

Ismeretlen repülő tárgy és optikai csalódás

Az 58 éves Kelly tagja a NASA újonnan alakult, azonosítatlan légi jelenségek vizsgálatával foglalkozó testületének (UAP), mely az űrügynökség szerint arra hivatott, hogy megfigyelje és vizsgálja „az égbolton észlelt olyan eseményeket, melyek nem azonosíthatók repülőként vagy eddig ismert természeti jelenségként".

„Azt hiszem, nagyon boldoggá tenne, ha egy idegen űrhajó meglátogatná a bolygónkat” – mondta Kelly. 

Mielőtt kiképezték űrhajósnak, Kelly pilótaként szolgált az amerikai haditengerészetnél, és több mint 3500 órát repült. Élete során látott néhány érdekes jelenséget, de később mindig kiderült, hogy ezeknek logikus magyarázata van. „Repülőgépből kitekintve, különösen vizek, folyók környékén nagy eséllyel érzékelhetsz optikai csalódást. Az űrben is pontosan ugyanez a helyzet. Megszámolni sem tudom, hányszor láttam olyasmit odafent, amiről azt gondoltam, hogy egy műholdhoz képest másképpen mozog. Kíváncsi voltam, figyeltem a jelenséget, és végül kiderült, hogy optikai csalódás, amit tényleg egy, a Föld légköre mögött mozgó műhold okozott.”