Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mobilitás a városokban a járvány után

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Mobilitás a városokban a járvány után
Szerzői jogok  Canva
Betűméret Aa Aa

Habár a szövetségesek lebombázták a második világháború alatt, később pedig a hidegháború gyászos betontömbjei csúfították el, a berlini Potsdamer Platz valahogyan mégis feltámadt romjaiból, és elfoglalta helyét Európa és a német főváros legforgalmasabb közterületei között.

Habár a régi nagy, századfordulós hotelek helyét csillogó felhőkarcolók vették át, 2021 nyarán a tér még forgalmasabbnak tűnik, mint valaha. De vajon tényleg minden az, aminek tűnik?

A mobilitást itt érte a legnagyobb csapás

Amikor 2020 márciusában a mobilitás drámaian elakadt a koronavírus-járvány miatt, olyan kérdések vetődtek fel, amelyeket talán újabb tíz évig még senki nem tett volna fel. Többé lehetetlen volt kikerülni a klímaváltozással, valamint az azzal kapcsolatos problémákat, hogy az emberek miként tervezik az életüket élni a jövőben. A városok álltak ezeknek a kérdéseknek a központjában.

“A járványnak hatalmas hatása volt a mobilitásra" - mondja Meike Jipp professzor, a Német Űrhajózási Központ Közlekedési Kutatás Intézetének igazgatója. “Itt, Németországban megfigyeltük, hogy hatalmas visszaesést szenvedett el a mobilitás, mind a naponta megtett kilométereket, mind a megtett utak napi számát illetően."

Contributed
A vonatot is kevesebben használják a járvány ótaContributed

A szakértő úgy véli, hogy a közösségi közlekedést érintette a jarvány az egyik legsúlyosabban. “A járvány előtt az ember elvezetett a következő állomásig, majd felszállt a vonatra, hogy bemenjen a városba. Ma már a legtöbben egyszerűen csak beautóznak a központba" - mondja Jipp. “Az autó a pandémiás helyzet nyertese, a biciklivel együtt, a nagy vesztes pedig a tömegközlekedés és a repülési szektor. Szóval az emberek az önálló közlekedési módok mellett döntenek - alapvetően félnek attól, hogy megbetegszenek vagy megfertőződnek. Ez hatalmas változás, és még mindig zajlik."

Az év elején egy applikáció, a Moovit globális felmérést indított, amelyben arról érdeklődött: hogyan befolyásolta a Covid-19 az emberek tömegközlekedési szokásait. Kiderült, hogy a városban élő emberek mintegy harmada leállt a tömegközlekedés használatával a járvány miatt.

“Fontosabb, hogy végiggondoljuk, hogyan nyerjük vissza a tömegközlekedésbe vetett bizalmat, vagy hogyan tudjuk az embereket a kerékpárjuk használatára motiválni" - mondja Jipp. “Sok ember van, aki akár a biciklijén is közlekedhetne, de ehelyett saját autóját használja."

Hogyan késztette a járvány az európai városokat arra, hogy zöldebbé váljanak?

Egyfelől az autó valóban a járvány nyertese, de hosszú távon sokkal bizonytalanabb talajon áll a jövője, mivel a városok Európa-szerte zöldebb jövőt képzelnek el a következő években.

contributed
Berlincontributed

Például Barcelona 21 utcát tervez gyalogossá alakítani, ami összesen 33 kilométert tesz ki. Habár van némi tiltakozás a helyi vállalkozások részéről amiatt, hogy így nehezebb a szállítmányok célba jutattása, Barcelona főépítésze, Xavi Matilla azzal érvel, hogy a járvány megmutatta: ha a városok nem válnak zöldebbé, akkor egyre több ember fog kiköltözni vidékre, ahol jobb a levegő minősége.

"A járvány nagyítóként szolgálva megmutatta nekünk, hogy az egészségnek kéne az egyik központi szempontnak lennie, amikor egy város tervezéséről és igazgatásáról van szó" - mondta Matilla.

Párizs egy másik hatalmas európai város, amely határozott változtatásokba kezdett a kibocsátás miatti aggodalmak okán. “Úgy gondolom, a trend abba az irányba mutat Európában, hogy autó utáni városok kezdenek kialakulni” - mondta Ross Douglas, az Autonomy Paris globális esemény alapítója és igazgatója.

Contributed
Egyre több város támogatja a biciklizéstContributed

Douglas észrevette, a francia főváros milyen nagy hangsúlyt fektet a bicikliutakra. “Párizs egy nagyon egyszerű infrastruktúra irányába mozdult el a kerékpárutakkal. 150 millió eurót fektettek a kerékpáros infrastruktúrába, és most évente 50 százalékkal többen bicikliznek az utóbbi két-három évben. Párizs megpróbálja azt elérni, hogy az emberek aktívan közlekedjenek azáltal, hogy gyalogolnak és kerékpároznak az utcákon."

Mobilitás az elektromos járműveken túl

Annak ellenére, hogy egyre népszerűbbek az elektromos járművek a hagyományos fogyasztású motorral ellátott autókkal szemben, Douglas szerint az autó napjai meg vannak számlálva.

“A kormányok a szénkibocsátást az emberek mobilitásának változtatásával szeretnék elérni. Ez pedig nagy nyomást helyez majd a lakosságra, hogy változtassák meg a szokásaikat. Először egy elmozdulást fogunk tapasztalni a hagyományos üzemű autóktól az elektromos járművek irányába, majd ellépünk az autótulajdonlás elhagyása felé, hiszen még egy elektromos autónak is magas a szénkibocsátása az előállítási folyamat során”.

Habár az autók elhagyásának gondolata egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, Douglasnak igaza lehet, ha az olyan koncepciók, mint például a 15 perces város ötlete megvalósul majd. A koncepciót Carlos Moreno, a Sorbonne Egyetem professzora alakította ki, és egy olyan világ az alapja, amelyben minden napi szükséglet elérhető 15 percnyi gyaloglási vagy biciklizési távolságra.

“Csökkentenünk kell az autók jelenlétét az utcákon” - mondja Moreno. “A járvány elgondolkodtatott bennünket arról, hogyan mozoghatnánk másképpen, hogyan fogyaszthatnánk másképpen, élhetnénk másképpen."

Ez a cikk a Mobilitási Hét részeként született az Euronewson. Szeptember 13-tól 17-ig felfedezzük azokat a trendeket, amelyek a közlekedés és a személyes mobilitásunk jövőjét formálják. Még több cikkért kattintson a linkre: https://hu.euronews.com/special/mobility-week