Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Fegyveresek foglalták el a világhírű etióp sziklatemplomokat

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
A híres sziklatemplomok részlete
A híres sziklatemplomok részlete   -   Szerzői jogok  AP Photo/Jenny Barchfield
Betűméret Aa Aa

Fegyveres tigréi lázadók foglalták el Etiópia legismertebb turistalátványosságát, Lalibelát. A helyiek szerint egész nap fegyverropogást lehet hallani a 13. századi sziklatemplomok felől.

Lalibela alpolgármestere szerint a támadók még senkivel sem végeztek, de a lakosság nagy része tartva az erőszaktól már elmenekült a városból. Mandefro Tadesse szerint míg az emberek biztonságba tudnak húzódni, a 800 éves templomok nem, így félő, hogy a lázadás helyreállíthatatlan károkat fog okozni.

Mindenkinek kötelessége tenni azért, hogy ez a világörökségi helyszín épségben megmaradjon.
Associated Press/Associated Press
Tigréi krízisAssociated Press/Associated Press

Az etiópiai kopt keresztények milliói által szent helyként tisztelt Lalibela az észak-etiópiai Amhara régió North Wollo nevű vidékén található. Az elmúlt hetekben a tigréi harcok átterjedtek a szomszédos Amhara és Afar régiókra, s ennek következtében körülbelül 250 ezren kényszerültek elmenekülni.

Egy helyi lakos arról számolt be, hogy csütörtökön tigrinya nyelven beszélő fegyvereseket látott átvonulni a városon. A férfiak más egyenruhákat viseltek, mint a szövetségi erők. A forrás szerint a kormánnyal szövetséges helyi katonák látva a túlerőt, azonnal elmenekültek, ezzel teljesen védtelenül hagyva a stratégiailag fontos települést.

Kértük őket, hogy maradjanak, vagy legalább adják oda a Kalasnyikov karabélyaikat, de ezt visszautasították, és elmenekültek, magukkal vittek öt mentőautót, néhány teherautót és járművet.

A harcok már Washington figyelmét is felkeltették. Az amerikai külügyminisztérium felszólította a tigréi felkelőket: tartsák tiszteletben a hagyományokat és vigyázzanak a ritka történelmi emlékekre.

Új-Jeruzsálem

Lalibela világszerte híres tizenegy monolitikus templomáról. Ezek a hatalmas kereszt vagy négyzetalakú szentélyek túlnyomórészt vörös bazaltlávából lettek kifaragva. A templomok építése a 12-13. században, a Zagve-dinasztiához tartozó Gebra Maskal Lalibela császár uralkodása idején kezdődött, akit Szent Lalibela néven is emlegetnek. Az építkezés majdnem 100 éven át tartott.

Jenny Barchfield/ASSOCIATED PRESS
LalibelaJenny Barchfield/ASSOCIATED PRESS

Ebben az időben virágoztak Etiópiában a keresztény eszmék, a templomok ezért az etióp keresztények és a Szentföld közötti szoros összefonódást jelképezték. Évszázadokon keresztül ide zarándokoltak azok az afrikai koptok, akik nem tudtak eljutni Izraelig. Így Lalibela több millió ember számára az Új-Jeruzsálem lett.

A sziklába vájt templomokat 1978-ban vette fel az UNESCO a világörökségi helyszínek közé. Azóta évente százezrek látogatják meg Euróbából és Amerikából is. A koronavírus-járvány miatt azonban kevés a turista, így a mostani forrongások nem sok külföldire jelentenek veszélyt.

Belső ellentétek, háborús bűnök

Az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött Tigréi Népi Felszabadítási Front fegyveresei novemberben megtámadtak egy tigréi katonai bázist, az etióp kormányerők pedig ellentámadást indítottak. Azóta a felkelők egyre nagyobb területeket hajtanak befolyásuk alá. Júniusban kiűzték a kormányerőket Tigré tartomány fővárosából, Mekelléből és kikiáltották a terület függetlenségét. Az addisz-abebai nemzetközileg elfogadott vezetés ezután terrorszervezetnek nyilvánította a Népi Felszabadítási Frontot.

Humanitárius katasztrófa

UNICEF/AP
Ethiopia Tigray CrisisUNICEF/AP

A harcokban és légicsapásokban ezrek veszthették életüket, kétmillióan menekültek el otthonaikból. Szemtanúk és túlélők rémtörténetbe illő brutális kegyetlenkedésekről számoltak be, különösen az etiópiai szövetségi erőket támogató eritreai katonák részéről.

A harcokkal párhuzamosan egy humanitárius tragédia is épp kialakulóban van. A fegyveresek ugyanis heteken át nem engedték be a segélyszervezeteket a régióba. Az ENSZ élelmezési programja szerint a napokban végre 175 kamionnyi adományt sikerült célba juttatni, de ez még így is rettentő kevés. A világszervezet becslései szerint naponta 100 kamionnyi élelmiszerre és gyógyszerre lenne szükség ahhoz, hogy ne haljanak meg etiópok ezrei. Jelenleg körülbelül 2 millió ember szorul azonnali segítségre csak Tigrében.

Addisz-Abeba júniusban éppen ezért tűzszünetet jelentett be, amelyet a lázadók elutasítottak. A fegyveresek ki akarják kényszeríteni, hogy a kormány oldja fel a blokádot és ismerje el legitimnek a független tigréi vezetést. Erre azonban nem hajlandó. A kormányerők is több alkalommal túlzott erőszakkal léptek fel és nemzetközi megfigyelők szerint kijelenthető, hogy mindkét fél háborús bűnöket követett el.