Pénzügyi szakértők úgy látják, hogy egyre több tehetős, dolgozó amerikai szeretne Európába áttelepülni. Szerintük itt az ideje, hogy Európa felkészüljön az érkezésükre.
HIRDETÉS
Az orosz-amerikai *Julia már évek óta el akarta hagyni az Egyesült Államokat, de Donald Trump elnök második ciklusának kezdete arra kényszerítette, hogy komolyan is vegye a gondolatot.
"Észrevettem, hogy a hozzám hasonló bevándorlók sokkal jobban aggódtak a választás után" - mondta az Euronewsnak. "Rögtön láttuk a figyelmeztető jeleket".
Az aneszteziológus a Covid-19 válság frontvonalában dolgozott New Yorkban, most pedig a gyógyszeriparban vagy a biotechnológiában szeretne munkát találni valahol Európában.
Julia egyike annak a tucatnyi embernek, akik a Reddit Amer/Exit című csatornáján posztoltak, ami egy szójáték a Brexitre, a britek EU-ból való kilépésére utal. Hozzá hasonlóan a subreddit felhasználói is azt próbálják kitalálni, hogy Trump második mandátuma idején hogyan hagyhatnák el az Egyesült Államokat Európába vagy Kanadába.
Szakértők szerint "túl korai" megmondani, hogy ez "agyelszívásnak" tekinthető-e, de az EU-nak fel kell készülnie.
"Nem tudtunk lépést tartani a hívásokkal"
Arielle Tucker a Connected Financial Planning alapítója, egy olyan cégé, amely segít az amerikaiaknak az Európába való áttelepülésben.
Tucker a Trump újraválasztását követő héten több mint 30 új amerikai ügyfelet fogadott, és az érdeklődés az elmúlt hónapok során folyamatosan fennmaradt. Tucker ügyfelei közül sokan a 30-as éveik közepén vagy a 40-es éveik elején járnak, és vezető beosztásban dolgoznak a technológiai, gyógyszeripari vagy pénzügyi szektorban.
"Az általános érzés, amit sokukkal kapcsolatban tapasztaltam, az volt, hogy úgy érezték, semmit sem tudnak irányítani, és tenniük kell valamit" - mondja Tucker. "Egyszerűen nem tudtunk lépést tartani a hívásokkal".
Klienseik európai irodákkal rendelkező multinacionális vállalatoknál dolgoznak, vagy önerőből tudják finanszírozni a költözésüket egy olyan amerikai nagyvárosból, mint New York, Los Angeles, San Francisco vagy Boston.
Ügyfelei egy ideig "passzívan" gondolkodtak a költözésen, de aztán "rájöttek, hogy egyszerűen nem tetszik nekik az Egyesült Államok politikai légköre".
Alex Ingrim, a Liberty Atlantic Advisors vagyonkezelő cég alapítója elmondta, hogy egyre több ügyfél fordul hozzá, akiknek a vízumeljárása már javában zajlik.
Ügyfelei idősebbek, a 40-es éveik közepétől a 60 év felettiekig, akik vagy "digitális nomád" munkát végeznek a technológiai vagy a kockázati tőke területén, vagy a nyugdíjazásukat tervezik.
- mondja Ingrim.
Az olyan országok, mint Spanyolország, Portugália, Svájc és Németország különösen népszerűek az amerikaiak körében, mondta Tucker és Ingrim.
A piacra lépés lehetőségei
Tucker úgy véli, az európai vállalatoknak "valódi lehetőségük" van arra, hogy az amerikaiaknak segítsenek munkát találni az olyan ágazatokban, mint például az IT-szektor, a mesterséges intelligencia és a gyógyszeripar.
Ingrim szerint azonban az Európába érkező amerikaiak számára az egyik legnagyobb akadály a fizetések változása.
"Olyan számokat hallani, hogy például Párizsban a fizetések a harmada annak, ami Los Angelesben vagy San Franciscóban. Azt hiszem, ez egy pénzügyi akadály, ami befolyásolhatja a jövőmet".
Federico Steinberg, a spanyolországi Elcano Royal Institute vezető gazdasági és nemzetközi kereskedelmi elemzője szerint a vállalatoknak magasabb béreket vagy több juttatást kellene kínálniuk az amerikaiaknak, például lakhatási támogatást, hogy segítsék őket a váltásban.
Steinberg szerint a vállalat részéről az ötéves vízumon túli karrierre vonatkozóan is érdemes lenne világos hosszú távú képet alkotnia az adott személy karrierjéről.
Az amerikaiak számára egyébként bonyolult lehet külföldre költözni, mert az adóstruktúra megnehezíti a bankok számára a velük való együttműködést - tette hozzá Tucker. Ha például egy amerikai nem amerikai nyugdíjpénztárral akar nyugdíjcélú megtakarítást kötni, akkor szerinte "gyakran büntető amerikai adózási megfontolások vannak ezzel kapcsolatban".
Maradok, ha a kormány megy
Visszatérve New Yorkba, Julia azt mondja, nem bánja, ha másfél évig tart a költözés megtervezése, mert alaposan mérlegelni akarja a döntését.
Dániát, Németországot vagy Svájcot fontolgatja, mert számos gyógyszeripari munkakörben használható készségei vannak. A szülei is Portugáliában tervezik a nyugdíjas éveiket, így az Európába költözés közelebb hozná őt hozzájuk.
Aggódik azonban amiatt, hogy egy újabb költözéstől elszigeteltnek, magányosnak és elveszettnek érezhetné magát, pedig egy pezsgő városban szeretne letelepedni, ahol új emberekkel találkozhatna.
E problémák ellenére nagyon kevés dolog van, ami meggyőzné őt arról, hogy maradjon - kivéve, ha "az egész kormányt felelősségre vonják vagy kirúgják".
*A megkérdezett nevét kérésére megváltoztattuk, hogy megőrizzük névtelenségét.