Robotokkal és mesterséges intelligenciával a sitt újrahasznosításáért.
Az újra feldolgozott kartonból vagy műanyagból készült termékekhez már hozzászoktunk, de mit szólnánk egy újra feldolgozott anyagból épült házhoz? Ezen az izgalmas ötleten dolgoznak spanyol és olasz kutatók.
Madridban tesztelik az RE4-nek nevezett uniós kutatási projekt eredményeit: összehasonlítják az újrafeldolgozott építőanyagból készült házakat a hagyományosakkal. A felállványozott épület a megszokott anyagokból és technikákkal készült, a másik újra felhasznált vagy újra felhasználható anyagokból. A tesztidőszak négy hónapig tart.
- Hőszigetelési szempontból és építményszinten is összevetjük az épületeket. Összehasonlítjuk őket energiahatékonyság szempontjából és azt, meddig tart a kivitelezés, illetve a ház lebontása - magyarázta az Euronewsnak Felipe Mata Gutiérrez, az Acciona műszaki igazgatója.
Az új épület 80 százalékban újrafeldolgozott betonból készült, előregyártott elemekből, amelyek újra lehet hasznosítani. A kutatócsoport számos új építőanyagot fejlesztett ki.
Az itt látható épület alapanyagának gyártásához újrahasznosított anyagokat használtunk. Ezek a csempék cementből és újrahasznosított homokból készülnek - mutatott egy hosszúkás lapot Maria Casado, projektmenedzser. - Ez itt újrafeldolgozott fából, és műanyagból. Ezek könnyű anyagok, így ezt a sódert könnyű betonokhoz használjuk. Aztán vannak ilyen fadarabjaink, amelyekből hőszigetelő paneleket készítünk.
Az ilyen anyagok létrehozása elsőre könnyűnek tűnik, de az építési hulladdék természete miatt ez nem igaz.
- A legnagyobb nehézséget a válogatás és az osztályozás jelenti, hiszen a sitt teljesen összekeverve érkezik - magyarázta a projektmenedzser.
Ezen a problémán is dolgoznak. Az új rendszer egy spektroszkópos kamerával, mesterséges intelligenciával és egy robotkarral igyekszik szétválogatni a sitt hasznosítható elemeit.
- Alapvetően háromféle osztályt kell kiemelni: az első a csempe, a második a tégla, a harmadik az üveg. A többihez nem nyúlunk, mert azok ásványi morzsaléknak számítanak, kavics, kő, aszfalt vagy sóder -mutatta be a gép működését Mony Khosravi robotikai mérnök.
A koncepció lényege, hogy ezeket a rendszereket ki lehetne telepíteni építkezésekre, hogy szétválogassa a hulladékot. A mérnökök beismerik, hogy a prototípus valódi építkezési körülményekkel még nem tud megbirkózni.
- Nyilvánvalóan ott van a por problémája - mondta Umberto Battista. - Ott az eső, a szél, és egyéb légköri jelenségek, illetve az, hogy nagy mennyiségű sittel egyetlen robot, amennyit a laborban használunk, nem boldogulna, többre lenne szükség.
A kutatók a kísérletek alapján abban már biztosak, hogy az építési szabályokon is változtatni kell, ha az újrahasznosítható anyagokat nagyobb szerephez kívánjuk juttatni.