Talajkutatók keresik a megoldást, hogyan lehet megállítani az európai termőföldek erózióját.
Erózió, szennyeződés, a fajok eltűnése, városiasodás: az európai termőföldeket sokféle veszély fenyegeti. Néhány tudós a dolgok mélyére ásott, hogy megértse ezek a veszélyeket, és jobb megoldásokat találjanak.
Talajkutatók, talajbiológusok, agrármérnökök szeretnék megérteni, hogy mi is történik a lábunk alatt. Sok más európai ország kutatójával dolgoznak együtt, feladatból pedig bőven jut mindenkinek.
– 25 000 talajmintát gyűjtöttünk be, most ezeket fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaikat elemezzük. A mintákat talajtípus, művelési mód, időjárási viszonyok alapján gyűjtöttük – mondta Oihane Fernandez Ugalde agrármérnök.
Az eső, a rossz mezőgazdasági művelési módszerek és a felszín alakja miatt évente és hektáronként 2,4 tonna termőtalaj tűnik Európa felszínéről.
Panos Panagos eróziószakértő szerint tudnak tanácsot adni az érintetteknek:
– Röviden azt lehet mondani, hogy csökkenteni kell a művelést, aratás után a zöldtrágyát hagyják a földön, és végül azt tanácsoljuk, hogy a táblák szélén hagyjanak zöld sávokat műveletlenül, jobb, ha a táblák szélén marad egy füves sáv.
A közös európai kutatóközpont szakemberei aprólékosan értelmezik, hogy mi történik a lábunk alatt, így az Európai Unió jobb szabályokat tud hozni a hosszú távú talajműveléssel kapcsolatban.
– A legtöbben élelemforrásként tekintenek a földre, mert például a kalóriafogyasztásunk 99,9 százaléka mezőgazdasági eredetű. De a talajnak más funkciói is vannak, például tisztítja a vizet, csökkentik az áradások erejét, visszafogják a klímaváltozást, mert megkötik a szén-dioxidot, és a levegő szennyeződéseit is szűrik – jelentette ki Arwyn Jones talajszakértő.
Ezekhez azonban a talajnak jó állapotban kell lennie, ennek jó mérője, hogy hány faj él rajta. Ezért a kutatók más talajtípusokból is vesznek mintákat, hogy biológiai tulajdonságaikat is felmérhessék.
– Számításaink szerint egy hektáron körülbelül 5 tonna élőlény található. Ez körülbelül 100 birka tömege. A talajból kiemelt DNS-láncok olvasásával megérthetjük, hogy milyen élőlényekhez kapcsolódik a talaj, és pontosan meg tudjuk ezeket a fajokat határozni. – állítja Alberto Orgiazzi, talajbiológus.
Atlaszok, interaktív adatbázisok, döntéselőkészítő anyagok és társadalmi tájékoztató kampányok készülnek azokból az adatokból, amelyeket a talpunk alatt lévő talaj titkaiból szereznek a kutatók.