A tengerfenék tele van értékes ásványi anyagokkal.
A tengerfenék tele van értékes ásványi anyagokkal. De hogyan hat a mélytengeri bányászat az élővilágra? A válaszért egy atlanti-óceáni kutatóexpedícióhoz csatlakoztunk.
A bányaipar folyamatosan hozza létre azokat az új technológiákat, amelyek fél kilométer mélyen is lehetővé teszik a tengerfenék ásványkincseinek kihasználását. Az első ilyen projekt 2018-ban indul, és számos kérdést vet fel.
- Sokféle ásványkincs van a tengerfenéken, amit kereskedelmi célból ki lehetne termelni – magyarázza a Midas európai kutatási projekt vezető tudósa, Ian Stewart a kutatás kiindulópontját. – Elsősorban fémeket, aztán foszfátokat, és talán hidrogénszármazékokat, az utóbbiakat energetikai célokra. Nagy az érdeklődés, komoly befektetések zajlanak, néhány projekt viszonylag hamar meg fog valósulni.
Aggodalomra ad okot, hogy a bányászat elpusztíthatja a törékeny tengerfenéki ökoszisztémát. Biztosat mondani nehéz az ügyben, mert ezekről az élőhelyekről keveset tudunk. A MIDAS kutatói most azt vizsgálják, hogyan reagál a korall a bányászattal összefüggő károkra.
- Ezt a korallcsoportot mechanikus úton roncsoltuk, hasonlóan azokhoz a károkhoz, amit a tengerfenéki halászat okoz – magyarázta az épen végzett kísérletet Inês Martins tengerbiológus. – Ez komoly kockázatot jelent egy koralltelepnek. Egy másik csoportot rézszennyezésnek tettünk ki a fiziológiás hatások kiváltásához szükséges mértékben.
A megrongált korallt az érintetlen kontrollcsoporttal együtt felhozzák a kutatóhajóra, speciális rácsszerkezetekhez erősítik, majd visszaeresztik a tengerfenékre.
- Ezek nélkülözhetetlen vizsgálatok, ugyanis a korall a mélyvízi élet alapköve – mondta Antonio Godinho. – Tudnunk kell, hogyan hat rájuk a bányászat, hiszen az ökoszisztéma többi része is rajtuk áll vagy bukik.
A kísérlethez a kutatóhajó egy víz alatti hegy fölött horgonyoz, az Azori-szigetek mellett. A korallminták több mint kétszáz méter mélyen, több helyen találhatók. Az egész folyamatot egy távirányított tengeralattjárón keresztül ellenőrzik.
- Ebben a kísérletben a korallok kihelyezését monitorozzuk – magyarázta a Subsea Vision tengeralattjáró “távirányító pilótája” paul Bond. – Amint elhelyeztük őket a tengerfenéken, elvágjuk a tartóköteleket és megbizonyosodunk afelől, hogy minden rendben van. Azután felvesszük a pontos koordinátáit a helynek, hogy egy év vagy fél év múlva megtaláljuk ezeket a mintákat.
Az európai kutatócsoport vizsgálataiból kiderül, hogyan reagálnak a korallok a fizikai és vegyi károkra a hagyományos életterükben. A mélytengeri bányászat szabályainak kialakításához pontos adatokra van szükség, ez kell ahhoz, hogy a környezeti károkat a minimumra lehessen szorítani.
- Jobban meg kell értenünk a mélytengeri folyamatokat, a fajok interakcióit, hogy hogyan reagálnak a mélytengeri bányászatra – mondta Ian Stewart. – További kutatás nélkül nagyon nehéz megjósolni a várható vagy nem várható hatásokat.