Harald a nyitott, toleráns Norvégia megtestesítője volt, a norvégok több mint kétharmada támogatta a monarchiát uralkodása idején.
Norvégia szerdán vesz végső búcsút V. Harald királytól, a modern uralkodótól, akinek temetésén európai királyi családok tagjai és más külföldi méltóságok is részt vesznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Vilmos herceg, a brit trónörökös, a spanyol királyi pár, Finnország, Németország és Csehország elnökei, valamint Franciaország és Thaiföld miniszterelnökei is Oslóba utaztak, hogy tiszteletüket tegyék az augusztus 28-án elhunyt, 89 éves uralkodó előtt.
A gyászmenet közép-európai idő szerint 12 órakor indul a királyi palotából.
A koporsót tüzérségi ágyúkocsi szállítja majd a város fő sugárútján át az oslói evangélikus-lutheránus székesegyházba, ahol a szertartás országos, egyperces néma csenddel kezdődik.
A norvég királyi család – az új uralkodó, VIII. Haakon király vezetésével –, valamint külföldi uralkodók, államfők és más magas rangú vendégek gyalog vesznek részt a menetben.
Csak Harald özvegye, a szintén 89 éves Sonja királyné, és az új királyné, Mette-Marit – aki júniusban súlyos műtéten, tüdőtranszplantáción esett át – követi a menetet autóval.
Marius Borg Høiby, Mette-Marit korábbi kapcsolatából született fia, aki jelenleg házi őrizetben van addig, amíg elbírálják fellebbezését, amelyet nemi erőszak és testi sértés miatti elítélése ellen nyújtott be, kivételes engedélyt kapott, hogy részt vegyen a temetésen.
A meghívott vendégek között lesz Akishino trónörökös herceg és Kiko hercegnő Japánból, a skandináv királyi családok, a belga és a holland uralkodópár, Monacóból Albert herceg, valamint II. Abdalláh jordán király is.
Szigorú biztonsági intézkedések
A gyászszertartás végén négy F–35-ös vadászgép húz majd át a székesegyház fölött „missing man” alakzatban, miközben a koporsót az Akershus erőd kápolnájába viszik.
Ott a királyi mauzóleum kriptájába eresztik le, Harald szülei és nagyszülei mellé.
Az uralkodót egy 2 millió dollár (1,7 millió euró) értékű szarkofágban helyezik örök nyugalomra, amelynek pontos kialakítása titokban maradt.
Miután a temetés befejeződik, az ország zászlóit – amelyeket Harald halála után félárbócra engedtek – ismét felvonják, és egy órán át szólnak majd a harangok.
A norvég rendőrség csaknem 3000 rendőrt állított szolgálatba, arra, amit a testület „története egyik legnagyobb műveleteként” jellemez.
Mintegy 3500 katonát is vezényeltek a fővárosba, és rendkívüli légtérkorlátozásokat vezettek be az ország keleti részének nagy része felett.
Harald, aki 1991-ben lépett trónra, haláláig Európa legidősebb hivatalban lévő uralkodója volt.
Az egyre súlyosbodó egészségi problémák ellenére soha nem fontolgatta a lemondást, és rendkívül népszerű volt a norvégok körében.
A nyitott, befogadó Norvégiát megtestesítve mély benyomást tett, amikor 2016-ban, uralkodása 25. évfordulóján a sokszínűséget méltatta beszédében.
„A norvégok olyan lányok, akik lányokat szeretnek, fiúk, akik fiúkat szeretnek, és lányok és fiúk, akik egymást szeretik” – mondta, majd hozzátette: „A norvégok hisznek Istenben, Allahban, az Univerzumban és a semmiben.”
Megújult monarchia
Az elmúlt héten norvégok ezrei vonultak el a király ravatala előtt, sokan órákig várakoztak a sorban. A palota előtti tér virágokkal, rajzokkal és gyertyákkal telt meg.
„Ő volt a nemzet nagyapja” – mondta a 81 éves Gunn Johnsen az AFP hírügynökségnek kedden, megemlítve, hogy egyórás vonatútat tett meg, hogy lerója utolsó tiszteletét.
„Nagylelkű, befogadó, kedves” – tette hozzá barátnője, a 64 éves Vigdis Simonsen.
Az Oslói Egyetem közelében egy hatalmas hirdetőtábla mosolygó Harald-fotót mutatott „Köszönünk mindent” felirattal.
Egy, a király halála után készített és múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a norvégok csaknem 72 százaléka támogatja a monarchia fennmaradását, ami nyolc százalékpontos növekedés a májusi felméréshez képest.
A támogatottság februárban süllyedt a mélypontra: akkor a megkérdezettek 60 százaléka volt a monarchia megtartása mellett, míg 27 százalék ellenezte azt.
Akkoriban a királyi családot egy sor botrány rázta meg, amelyek erősen megtépázták a megítélését. Különösen Mette-Marit került a célkeresztbe korábbi kapcsolatai miatt a néhai, elítélt amerikai szexuális bűnelkövetővel, Jeffrey Epsteinnel, valamint fia elítélése is árnyékot vetettek a monarchiára.
Noha az 53 éves VIII. Haakon király rendkívül népszerű, az új királynéról alkotott vélemények továbbra is erősen megosztottak.