„Mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell gondolnunk” – mondta Rumen Radev bolgár miniszterelnök az Euronews védelmi konferenciáján, orosz nukleáris támadás veszélyére figyelmeztetve, ha nő a feszültség Európával.
Az Európai Uniónak diplomáciai párbeszédet kellene kezdenie Oroszországgal, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak és megelőzzön egy pusztító nukleáris támadást – mondta Rumen Radev bolgár miniszterelnök az Euronews Védelmi és Űrügyi csúcstalálkozóján.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Oroszország birtokolja a világ legnagyobb nukleáris arzenálját: becslések szerint 4400 robbanófej van raktáron, amelyek közül 1796 stratégiailag telepített.
Radev bírálta Európa Ukrajnának nyújtott folyamatos fegyver- és lőszerszállítmányait is, amelyeket az „erővel kikényszerített béke” sikertelen stratégiájaként utasított el.
„Van egy határa annak, hogy csak fegyvereket szállítunk és támogatást nyújtunk, mert a végső békerendezés diplomáciai úton fog megszületni, nem fegyverszállítás révén. Ezért azt kérjük, hogy jobban hallgassunk egymásra, nyissuk meg a kommunikációs csatornákat” – mondta Radev kedden.
„Az a probléma, hogy senki nem teszi fel a kérdést a nukleáris kockázatról. Létezik-e? Talán nem, nem tudom, de ez akkor is kockázat. Mindig a legrosszabb forgatókönyvet kell szem előtt tartanunk. Fel vagyunk-e erre készülve? Beszél-e egyáltalán valaki kockázatelemzésről? Létezik ilyen? Hiszen megpróbálunk hagyományos győzelmet aratni a legnagyobb nukleáris hatalom felett” – folytatta.
Radev felidézte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közelmúltbeli nyilatkozatát, aki szerint egy Oroszország és Európa közötti háború „teljesen más” és „nagyon rövid” lenne – a megjegyzést sokan burkolt nukleáris fenyegetésként értelmezték. Radev elutasította a Kreml „ilyen beszédmódját”, ugyanakkor arra kérte európai vezetőtársait, gondolják végig, hová vezethet az eszkaláció.
A feszültség folyamatosan nő, miközben Moszkva fokozza európai országok elleni hibrid támadásait, hogy társadalmi félelmet keltsen, és visszatartsa Ukrajna katonai támogatását. „Létezik egy nukleáris kártya” – fogalmazott a bolgár kormányfő, megjegyezve, hogy Oroszország hajlamos lehet kijátszani azt, ha meggyengül vagy sarokba szorítják. „Ezzel számolnunk kell. Nem hunyhatjuk be a szemünket afölött, hogy kontinensünkön nukleáris fegyverek vannak, és hogy nukleáris fegyverek találhatók Oroszország arzenáljában is. És mindez a játszmát meghatározó kalkuláció része.”
Az idei év eleji megválasztása óta Radev ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely az Ukrajna elleni teljes körű invázió lezárása érdekében szorosabb diplomáciai kapcsolatfelvételt sürget Oroszországgal. Szlovákia, Csehország és Ausztria szintén a párbeszédet szorgalmazza.
Mások viszont úgy vélik, hogy a Kreml alig mutat érdeklődést érdemi tárgyalások iránt, és továbbra is maximalista követeléseihez ragaszkodik. A német külügyminiszter és Lavrov múlt heti, rövid New York-i találkozója is keserű vádaskodásokba torkollott.
A Fehér Ház ideiglenes tűzszünet elérésére tett kísérletei rendre kudarcot vallottak. Oroszország ehelyett blokád alá vonta a Fekete-tengert, és folyamatos légicsapásokat indít ukrán városok ellen.
Radevet láthatóan nem rettentették el ezek a tapasztalatok, és ragaszkodott ahhoz, hogy Európának a „katonai, gazdasági és diplomáciai eszközök” között az utóbbit kellene előnyben részesítenie, és új egyensúlyt kellene kialakítania.
Visszautasította azt az „oroszbarát” címkét is, amelyet kormányára ragasztottak, miután az idén megvétózta a szankciókat Kirill pátriárkával szemben.
„Az ukrajnai háború próbára tette kritikus gondolkodásunkat és realista megközelítésünket” – mondta. „Kihívás elé állította azon képességünket, hogy felmérjük az ellenfél stratégiai súlypontját. Mindenekelőtt pedig azt próbára tette, hogy reális politikai célokat tudjunk megfogalmazni, azokat koherens katonai stratégiába ültessük át, és meghatározzuk a kívánt végkimenetelt” – tette hozzá.
„Nem merítettük ki a diplomácia erejét, többet kell cselekednünk és többet kell beszélnünk.”