A legtöbb kis szigetnek alig van más lehetősége, mint hogy hulladékát lerakóba temesse. A görögországi Tilos más utat talált. Az Euronews felkereste a világ első hulladékmentes szigetét, hogy megnézze, hogyan működik rendszere, és követhető‑e máshol is.
Tilos, egy kis görög sziget, korábban egy domboldalban temette el a szemétjét. A lerakó folyamatosan nőtt, a szél pedig műanyagot hordott szét az alatta fekvő partokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ismert problémáról van szó a kis szigetek esetében. A helyiek és a turisták hulladékot termelnek, de annak elszállítása máshová újrahasznosításra ritkán éri meg gazdaságilag. Így a legtöbb sziget feláldoz egy darab, amúgy is szűkös területet, és szó szerint eltemeti a problémát. Ami nincs szem előtt, az kikerül a tudatból is.
Néhány évvel ezelőtt Tilos valami mással próbálkozott. A körforgásos gazdaságra szakosodott görög Polygreen vállalattal együttműködve, a Dél-Égei Régió támogatásával a sziget teljesen felszámolta az utcai kukákat, és házhoz menő gyűjtést vezetett be. Minden háztartás és vállalkozás külön zsákokat kapott az újrahasznosítható és a szerves hulladéknak, mindegyiket QR-kóddal jelölték meg.
Ennek eredményeként Tilos ma a világ első olyan szigete, amely megkapta a Zero Waste Cities minősítést, újrahasznosítási és komposztálási aránya pedig közel 90 százalék, ami jóval meghaladja mind a görög országos adatot, mind az uniós átlagot.
Hogyan működik?
A lakosoktól és vállalkozásoktól összegyűjtött minden hulladék a régi lerakó helyén létrehozott Körforgásos Innovációs Központba kerül.
„Ez egy olyan sziget, amely hulladékot termel, de semmit sem temet el” – mondta az Euronewsnak Spyros Kastanakis projektmenedzser. „Évente 330 tonnát – ennek 60 százaléka újrahasznosítható, 30 százaléka szerves, a maradék 10 százalék pedig cementgyárakba kerül tüzelőanyagként.”
A szerves hulladékot komposztálják, műtrágyává alakítják, majd ingyen adják a helyi gazdáknak. A nem újrahasznosítható részt alternatív tüzelőanyaggá alakítják. A többit 15 kategóriába válogatják, összetömörítik, és gazdaságilag értékes nyersanyagként a szárazföldre szállítják. „Ez már nem hulladék, hanem nyersanyag” – mondja Tilos főtitkára, Stathis Kontos. „Mindennek van második élete.”
A rendszer csak akkor működik, ha a lakosok otthon megfelelően szétválogatják a hulladékot. Idáig eljutni komoly munkát igényelt. „Először az iskolákba mentünk, és meggyőztük a gyerekeket” – mondta az Euronewsnak Maria Kamma polgármester. „A gyerekek továbbadták a szüleiknek, onnan pedig magától terjedt tovább.”
A Just Go Zero Tilos projekt készen áll a bővülésre. A regionális hatóságok azt tervezik, hogy kiterjesztik a modellt, így Görögország-szerte egyre több kis sziget hagyhat fel azzal, hogy eltemeti a hulladékát, és helyette megfelelően kezeli azt.