Miután Izland nemet mondott az EU‑csatlakozásra, mi a helyzet az európai bővítéssel? Kilenc tagjelölt vár a sorára, de egy sem áll olyan közel a felvételhez, mint Izland állt volna, ha folytatja a tárgyalásokat.
Szoros szavazáson az izlandiak 52,8 százaléka a blokkhoz való csatlakozás ellen foglalt állást, míg 47,2 százalékuk támogatta azt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szavazásra az EU bővítési törekvéseinek felgyorsulása közepette került sor. Jelenleg kilenc hivatalos tagjelölt ország van, köztük Ukrajna, Moldova, Albánia, Montenegró és több nyugat-balkáni állam, míg Koszovót lehetséges tagjelöltnek tekintik.
Oroszország ukrajnai inváziója új geopolitikai helyzetet teremtett. Brüsszel a bővítést egyrészt az egységes piac kiterjesztésének és a demokratikus reformok ösztönzésének eszközeként kezeli, másrészt Európa megerősítésének módját látja benne.
Új tagok felvétele tovább növelné az EU egységes piacát; jelenleg az európai polgárok 56 százaléka támogatja a folyamatot. A blokk bővítése ugyanakkor nyomást gyakorol az uniós költségvetésre, megnehezíti a döntéshozatalt, és vitákat szül a forrásokról és a befolyásról.
A csatlakozásra pályázó országoknak az uniós jogszabályokhoz kell igazodniuk 33 szakpolitikai fejezetben (politikai területen), amelyeket hat klaszterbe soroltak. A végső szó azonban a tagállamoké, mivel a csatlakozási döntésekhez mind a 27 uniós ország egyhangú jóváhagyása szükséges. A blokkhoz legutóbb Horvátország csatlakozott 2013-ban.
Vajon az EU-nak meg kellene-e nyitnia kapuit újabb országok előtt? Elég szigorú a folyamat? Szavazásunk névtelen, kitöltése pedig csak néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredmények megjelennek az EU XL Európa-szerte olvasható tudósításaiban – a többi között videókban, cikkekben és hírlevelekben –, és segítenek árnyalni azokat a jelentéseinket is, amelyek azt vizsgálják, Európa hogyan tudja biztosítani pozícióját a mesterséges intelligencia korszakában.