Kiújulni látszanak a harcok a Hormuzi-szoros körül, de Washington most már inkább szankciókkal próbálja megnyerni a háborút, a fegyverek helyett.
Irán hétfőn közölte, hogy csapásokat mért az Egyesült Államok jordániai katonai állásaira, válaszul arra, hogy Washington egy hónap után először támadást hajtott végre iráni területen. A fejlemény újabb eszkalációt jelent a hat hónapja tartó háborúban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy ballisztikus rakétákkal támadott meg két amerikai katonai légibázist az Egyesült Államokkal szövetséges Jordániában, és „súlyos károkat” okozott.
Nem sokkal Irán bejelentése után a jordán hadsereg közölte, hogy nyolc rakétát elfogott, azok származási helyét azonban nem nevezte meg.
A támadásokra azután került sor, hogy az Egyesült Államok vasárnap bejelentette: csapást mért iráni rakétaindító berendezésekre a Hormuzi-szorosban található Larak-szigeten.
Washington közlése szerint a támadásokkal azt akarták megakadályozni, hogy Irán újabb tengeri aknákat telepítsen a szorosban. Az Egyesült Államok néhány nappal korábban jelentette be, hogy befejezte a stratégiai fontosságú vízi út megtisztítását a robbanószerkezetektől.
„Az amerikai erők korlátozott és precíz csapást mértek a Forradalmi Gárda aknatelepítő erőire, amelyek közvetlen veszélyt jelentettek a Hormuzi-szorosban” – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága az X közösségi oldalon.
„A múlt héten a Központi Parancsnokság befejezte a tengeri aknák eltávolítását a szoros nemzetközi hajózási útvonalairól” – mondta Tim Hawkins tengerészeti kapitány, a Központi Parancsnokság szóvivője.
„Az amerikai erők szorosan figyelemmel kísérik a térséget, és továbbra is készen állnak arra, hogy megvédjék a kereskedelem szabad áramlását ezen a létfontosságú vízi úton” – tette hozzá.
A Forradalmi Gárda szerint az amerikai támadásoknak halálos áldozatai is voltak.
A katonai csapások mellett gazdasági nyomásgyakorlás
Az elmúlt hetekben a Trump-adminisztráció a katonai csapások helyett a „gazdasági hadviselést” helyezte előtérbe Iránnal szemben, miközben egyre nagyobb hazai és nemzetközi nyomás nehezedik Washingtonra, hogy zárja le a hadjáratot. Az Egyesült Államok eredetileg rövid ideig tartó katonai műveletre számított, a háború azonban hónapok óta tart, és továbbra sem látszik a vége.
Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a háború február 28-i kezdete előtt a világ kőolajának mintegy ötöde haladt át.
Irán ezt követően szinte mindennapos rakéta- és dróntámadásokat indított az amerikai létesítmények és az Egyesült Államok szövetségesei ellen a Perzsa-öböl térségében. A támadások többek között Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Bahreint, Kuvaitot és Ománt is érintették, így a konfliktus az egész régiót magával rántotta.
A háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítéseket hónapok óta két fő közvetítő, Katar és Pakisztán vezeti.
Áprilisban tűzszünetben állapodtak meg, júniusban pedig egy, a végleges békemegállapodás felé vezető egyetértési megállapodást is aláírtak. A végleges egyezség azonban azóta sem született meg, Washington pedig időközben „gazdasági hadviselést” hirdetett Teheránnal szemben.
Az Egyesült Államok haditengerészeti blokádja egyre súlyosabban érinti az iráni kikötőket és nehezíti az üzemanyag-ellátást, miközben az országban a hazai kitermelés visszaesése miatt is hiány alakult ki.
A vasárnapi támadást megelőzően az Egyesült Államok legutóbb július 29-én mért csapást Iránra. Az amerikai hadsereg szerint akkor egy „az amerikai erők elleni meglepetésszerű támadási kísérletre” válaszoltak a térségben. Július elején az amerikai Központi Parancsnokság 13 egymást követő éjszakán hajtott végre támadásokat Irán ellen.
Teheránnak a stratégiai fontosságú vízi út lezárása világszerte jelentős gazdasági károkat okozott. A logisztikai és ellátási láncok zavarai, az árak emelkedése, valamint a műtrágya- és energiahiány egyaránt éreztette hatását.
A hétvégi támadások hírére a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára újra megugrott és hetek óta először haladta meg 90 dollárt. A harcok legsúlyosabb időszakában az olaj ára hordónként 120 dollár fölé emelkedett, amire évtizedek óta nem volt példa.