Magyarország új kormányfője júniusban feloldotta Budapest vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai ügyében, de a kisebbségi jogokra, a Nyugat‑Balkánra és belpolitikai nyomásra hivatkozva fékezi a folyamatot. Cikkünk bemutatja, miért tesz így.
Magyar Péter kormányfő június elején feloldotta Magyarországnak az Ukrajna uniós csatlakozási kérelmével szembeni, régóta fennálló vétóját, mire sokan fellélegeztek Brüsszelben és Kijevben is. A lépés jelezte, hogy ezzel véget ér Orbán Viktornak a csatlakozást évek óta akadályozó politikája, nem véletlen üdvözölte a tettet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is - akik mindketten Ukrajna uniós tagságának elkötelezett támogatói.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyar azonban gyorsan igyekezett visszafogni a brüsszeli várakozásokat. Kormányfőként júniusban már az első EU-csúcsán egyértelművé tette vezetőtársai számára, hogy ellenzi Ukrajna gyorsított csatlakozási folyamatát. A júniusi csúcsot követően újságíróknak nyilatkozva elmondta: kérte annak a szövegrésznek a törlését a közös nyilatkozatból, mely arra szólított fel, hogy a még hátralévő tárgyalási fejezeteket Ukrajnával „a lehető leghamarabb” meg kell nyitni. „Sokat kivettünk a szövegből, hogy elkerüljünk minden olyan egyértelmű utalást, miszerint ha az első fejezet már megnyílt, akkor hirtelen az összes többit is meg fogjuk nyitni – mondta Magyar, hozzátéve, hogy - nem gondoljuk, hogy ez jó ötlet lenne.”
Miért járult hozzá Magyar az első fejezet megnyitásához?
Magyar Péter Ukrajna gyorsított csatlakozásának elutasítását a választási kampánya egyik központi elemévé tette, és hivatalba lépése óta is tartja magát ehhez. Hegedűs Dániel, az Institut für Europäische Politik igazgatóhelyettese az Euronewsnak azt mondta, hogy szerinte Magyar elsősorban azért oldotta fel a vétót az első fejezet megnyitása előtt, hogy jelezze: kormánya új, konstruktív hozzáállást tanúsít az Európai Unió felé. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Magyarország ismét megbízható, konstruktív partnerként jelenik meg az uniós színtéren. És ez az uniós partnerek egyik alapvető elvárása volt” - mondta a szakértő.
Közvetlenül a vétó feloldása előtt Magyar politikai megállapodást kötött Von der Leyennel 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás Magyarország számára történő felszabadításáról. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a pénzekről szóló megállapodásnak nincs köze az Ukrajnával kapcsolatos döntéshez.
Miért akadályozza Magyar a további előrelépést?
Múlt héten Magyarország munkacsoporti szinten megvétózta Brüsszelben azt a közös uniós álláspontot, amely a még hátralévő öt tárgyalási fejezet megnyitására vonatkozott. „Az első fejezetet csak most nyitottuk meg” – mondta Magyar. „Alig száradt meg rajta a tinta.”
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság is visszafogta saját ambícióit: célja már nem mind az öt fejezet, hanem csak két fejezet megnyitása Ukrajnával júliusban. „A további lépéseket az új magyar kormány szereplői nem tartják nélkülözhetetlennek ahhoz, hogy fenntartsák ugyanezt az imázst, és közvetlen politikai haszon sincs, amelyben Magyar reménykedhetne a Zelenszkij elnökkel ápolt kétoldalú kapcsolatok javításából” – mondta Hegedűs.
Magyar álláspontját részben a balkáni tagjelöltek (Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia) védelmeként is értelmezte, ugyanis ezek az országok évek óta, sőt egyes esetekben évtizedek óta dolgoznak az uniós tagság elérésén. „Van, amelyik még a nevét is megváltoztatta, mások alkotmányuk jelentős részét írták át” - mondta.
A kisebbségi jogokról szóló megállapodás
Az első fejezet megnyitását megelőzte egy kétoldalú megállapodás Magyarország és Ukrajna között az ukrajnai magyar kisebbség oktatási és nyelvi jogairól. A kérdés évek óta feszültségforrás Budapest és Kijev között, Magyar pedig előfeltételül szabta a vétó feloldásához, hogy kezeljék a kárpátaljai magyar közösség igényeit.
A Tisza Párt állítja, hogy a csatlakozási folyamatban minden további előrelépés feltétele, hogy Kijev végrehajtsa a megállapodást, melynek részleteit sem a magyar, sem az ukrán fővárosban nem hozták még nyilvánosságra. „Ha most azt állítják, hogy a további fejezetek megnyitása előtt látni szeretnék a kisebbségi megállapodás végrehajtását, egyszerűen felteszem a kérdést, hogy vajon ezt az álláspontot valóban közölték-e az ukrán féllel a kétoldalú tárgyalások során” – mondta Hegedűs. „Úgy gondolom, nagyon nehéz azzal érvelni, hogy a magyar kormány jóhiszeműen jár el.”
Magyar korábban azt mondta, hogy kész találkozni Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel Kárpátalján, amint megszületik a megállapodás, de ez a találkozó mindeddig nem valósult meg. Hegedűs elutasította Magyar azon érvelését is, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozásának elsőbbséget kell élveznie Ukrajnával szemben, rámutatva: a térség számos tagjelöltje gyorsan haladt a tárgyalási fejezetek megnyitásában.
Belpolitikai megfontolások a háttérben
Bár Orbán a tavaszi választáson jelentős különbséggel vesztett, a magyar társadalom nagy része továbbra is szkeptikus Ukrajna uniós törekvéseivel szemben – ez pedig arra készteti Magyart, hogy óvatosan lépjen.
„A tavalyi felmérések adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar társadalom többsége ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását. Ezt a véleményt viszont egy olyan médiakörnyezet formálta, ahol Orbán ukránellenes propagandája a mindennapi tartalom része volt” – mondta Hegedűs.
Magyar Pétert gyakran írják le nacionalista politikusként: éveket töltött a Fideszben, mielőtt 2024-ben szakított a párttal. Nemrég azért is kapott bírálatot, mert egy kijelentése azt sugallta, hogy Magyarország a világ azon kevés országa közé tartozik, amely saját magával határos. „Ha az egészet racionálisan nézzük, Magyar szeretné elkerülni, hogy a Fidesz és a szélsőjobboldali Mi Hazánk azt vesse a szemére, hogy túl puhán bánik Ukrajnával. Tudjuk, hogy hozzáállásában nem igazán ukránbarát – mondta Hegedűs, hozzátéve, hogy – a következő próbatétel az uniós Általános Ügyek Tanácsában várható, ahol a tagállamok arról döntenek majd, megnyissanak-e további két tárgyalási fejezetet Ukrajna és Moldova számára.”