Több mint 50, kísérő nélkül érkezett fiatal kapott átmeneti szállást a lakásokban, ősztől viszont vissza kell majd térniük a sátraikba.
Vakáción lévő tulajdonosok adják bérbe saját lakásaikat rászoruló bevándorlóknak a franciaországi Lille-ben egy humanitárius akció keretében. A kedvezményezettek között van két bangladesi tinédzser is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Itt élünk ebben a lakásban. A tulajdonosok már többször is segítettek nekünk azzal, hogy itt maradhattunk. Élelmet és szállást biztosítanak nekünk. Segítenek a ruháink mosásában is" - mesélte egyikük, a 16 éves Zahirur.
Összesen 54 kísérő nélküli, fiatalkorú bevándorlót helyeztek el 20 lille-i otthonban. Azonban már nem maradhatnak sokáig.
„Holnap el kell mennem. Nem tudom, hogyan fogom megoldani. Esik az eső, és nagyon hideg van. Most abban reménykedünk, hogy találunk egy helyet, ahol kényelmesen és békében élhetünk” - mondta a másik bangladesi fiú, Jony, aki szintén 16 éves.
A humanitárius kezdeményezés helyi koordinátora Alycia Rodrigues. Szerinte szánalmasan kevés lakás áll a bevándorlók rendelkezésére Franciaországban.
„A nyár végétől a kölcsönadott lakások már nem állnak rendelkezésre, és valószínűleg az egész telet sátrakban fogják tölteni. Ugyan van néhány hely, közösségi központokban és befogadó családoknál, de ez nem elég" - mondta Rodrigues.
„Azt mondom magamnak, hogy a mi gyermekeink is egy nap ilyen helyzetbe kerülhetnek."
Az akcióban résztvevő egyik lakástulajdonos, egy történelemtanár szerint szoladaritást kell vállalni azokkal a fiatalokkal, akik mindent hátrahagytak, hogy szerencsét próbáljanak Franciaországban.
„Azt mondom magamnak, hogy a mi gyermekeink is egy nap ilyen helyzetbe kerülhetnek. Nagyon szeretném, ha lenne valaki a világ másik végén, aki befogadná például a lányomat, ha ez megtörténne vele. Az ottani szülők és családok számára fontos, hogy legyenek olyanok, akik itt hajlandóak segíteni – nem azért, mert ismerik őket, hanem egyszerűen emberségből” - magyarázta Flore Lataste, majd így folytatta:
„Ez olyasmi, amit rendkívül egyszerűen meg lehet tenni, nem jár semmilyen költséggel, és lehetőséget ad arra is, hogy egy olyan szolidaritási hálózat részei legyünk, amelyben mások is ugyanezt teszik, és hogy úgy érezzük: ha az állam nem vállalja ezeknek az embereknek a befogadását, akkor a lakosság tud alternatívát kínálni."
A nyári szünet végével sok bevándorlónak az egyetlen választása az marad, hogy visszaköltözik egy sátorba.