Az aszály és a vízhiány miatt több száz tonna hal pusztult el Magyarország legnagyobb halastó komplexumában, a dunántúli Rétimajorban. A halgazdaság vezetője szerint a felvízi öntözés miatt nem jutott hozzá elég víz, a vízügy szerint viszont a kevés vizet szabályosan osztották el.
Több száz tonna hal pusztult el augusztusban Magyarország egyik legnagyobb halastó-komplexumában, a Simontornya melletti Rétimajorban. Ez a mintegy 800 hektár vízfelülettel rendelkező halastó-rendszer az egykori Sárrét mocsaraiból maradt meg, jelenlegi tulajdonosa, Lévai Ferenc 1994-ben privatizálta, és azóta folyamatos fejlesztés mellett komplex mezőgazdasági-turisztikai rendszerként működteti, a fő bevételi forrását azonban a haltenyésztés jelenti.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A sekély vizű, táplálékban gazdag, különböző vízmélységű tavakból, nádasokból, szigetekből és iszapos partszakaszokból álló halastórendszer kiemelkedően koncentrált és nehezen helyettesíthető élőhelyet biztosít a vízimadarak számára. A Rétszilasi-tavak és környékük Európa egyik legszigorúbban védett területe, a Natura 2000 besorolás mellett a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.
30 centi vízben éldegél a hal, mert ez nem élet
Az Aranyponty Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója, Lévai Ferenc a problémát oda vezeti vissza, hogy a vízügy - esetünkben a Közép-Dunai Vízügyi Igazgatóság - szerinte öntözés céljára visszatartotta a vizet a halastavak fölött.
- A véleményünk szerint egy nagyon rossz vízelosztási rend miatt nagyon kevés víz jutott ide le, még azt a vízszintet se tudtuk elérni, ami Magyarország legvédettebb területének járna, az ökológiai vízszint, ami a teljes vízterületen legalább 50%-os vizet ír elő - mondta az Euronewsnak Lévai. - Nem tudtuk az ötven százalékos vizet se megtartani, a párolgás mértéke, az elégtelen vízellátás katasztrófához vezetett. Körülbelül 150 hektárnyi területünk már szárazon áll, a másik kb 400 hektáron 30-40 centiméteres vízben éldegél a hal, mert élni nem él, és kb 200-250 hektár az, amiben félvíz fölött vagyunk, ahol normális haltenyésztés folyik.
Bár a Rétimajorban mindent megtettek a károk minimalizálásáért, de így is 300-350 tonna hal pusztult el, ami Lévai számítása szerint körülbelül 4-500 millió forintos kár. Az alacsony vízszint mellett a víz könnyebben felmelegedett, ami felgyorsította a gázképződést, az iszapból keletkező gáz pedig megmérgezte a halakat. Lévai szerint ennél is nagyobb baj, hogy a kiszáradás veszélybe sodorta a védett élővilágot, hiszen a halastó-rendszer számtalan ritka kétéltűnek, madárnak az otthona.
Vízügy: nem tartottunk vissza vizet
Az Euronews megkereste a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, amely részletes válaszokat küldött kérdéseinkre. A vízügy szerint készültek az aszályhelyzetre, azonban "a nyári hőkupola-jelenség, mely haváriahelyzetet okozott az ország teljes területén, ekkor még nem volt ismert". Július 26-tól területi vízkorlátozást kellett bevezetniük, ez alapján a halastavak felhasználását legfeljebb 20%-kal, az öntözését 60%-kal korlátozhatták, ezt a szabályt be is tartották, és nem tartottak vissza vizet, sőt, augusztusban a fehérvárcsurgói tározóból - ami nagyobbrészt Székesfehérvár tisztított szennyvizét tartalmazza - két hét alatt 1,18 millió m3 vizet engedtek le a halastavak vízpótlására. (A vízügy szerint a tározóban ennél jelenleg alig van több víz, 1,4 millió m3)
A vízügy becslése szerint az extrém hőségben a 800 hektáros vízfelületen akár napi 100 000 m3 víz is elpárologhatott, emellett a szabály szerint korlátozott felvízi öntözés vízhasználata eltörpül. "Véleményünk szerint a (korlátozott) öntözési igények kielégítése nem befolyásolja érdemben a halastavi vízhasználat párolgási veszteségének pótlására igényelt, igen jelentős vízmennyiséget", írta az Euronewsnak a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. "A haváriahelyzetet nem az öntözővíz kivétel, hanem a hőség miatt felmelegedett víz oxigénhiányos állapota okozhatta."
A jövőre nézve rendezni kell
Lévai Ferenc az Euronewsnak korábban is azt mondta, hogy nem felelőst keres, hanem megoldásokat. Ő ezt abban látja, hogy a növénytermesztő vállalkozások építsenek víztározókat, a csapadékos időszakban maguk tároljanak vizet, és a vízben szegény időszakban ne kelljen osztozkodni, akkor az állattartás és az élővilág legyen az első.
A helyi vízügyi hatóság is azzal zárta a levelét, hogy "a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tanulmány formájában vizsgálja a vízrendszer hidrológiai helyzetét, különös tekintettel a vízrendszeren érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználók által lekötött vízkészletekre. A tanulmány célja annak meghatározása, hogy a jövőben a vízigények miként szolgálhatók ki. Várhatóan szükség lesz az engedélyek és üzemeltetési gyakorlatok felülvizsgálatára."