A Velencei-tónál, Magyarország harmadik legnagyobb tavánál az agárdi vízszint augusztus 16-án mintegy 20 centiméterre süllyedt. Ez jóval elmarad az augusztusra ideálisnak tartott, nagyjából 150 centimétertől, és messze a korábbi, 53 centiméteres rekordalacsony szint alatt van, amelyet a 2022-es aszály idején jegyeztek fel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A sekély, felmelegedett víz miatt be kellett zárni a szabadstrandokat, és a hajózás is egyre nehezebbé vált. Elpusztult halak jelentek meg a part mentén, miközben a tófenék jelentős részei szabadon állnak, kiszáradtak és berepedeztek.
Az északnyugatra, Budapesttől fekvő, kisebb Garancsi-tó is a teljes eltűnés szélére került. A korábban horgászatra, fürdőzésre és korcsolyázásra kedvelt tó, amely az „Üvegtigris” (Glass Tiger) című magyar vígjáték forgatási helyszíneként is ismert, mára nagyrészt sekély pocsolyákból áll, amelyeket körben csupasz tómeder vesz körül. Vízszintje a legforróbb időszakokban naponta körülbelül egy centiméterrel csökken.
A Duna budapesti szakaszán is rekordmélységet ért el a vízszint: a város hídjai alatt homokpadok és a meder korábban víz alatt lévő részei kerültek felszínre, ami megnehezíti a hajózást.
Az alacsony vízszint Magyarország energiarendszerét is terheli. A Dunát hűtésre használó, és az ország áramtermelésének csaknem felét adó paksi atomerőműben a termelés nagyjából a kapacitás 25 százalékára esett vissza. A mérnökök intézkedéseket hoztak, hogy biztosítsák a megfelelő hűtővizet, és elkerüljék az erőmű leállását.
A klímaváltozás fokozza a hőséget és hozzájárul a hosszabb száraz időszakokhoz, de a szakértők szerint Magyarország vízgazdálkodási rendszere is sebezhetőbbé tette az országot. Évtizedeken át úgy alakították ki a vízelvezető hálózatokat, hogy elvezessék a vizet a mezőgazdasági területekről és a vizes élőhelyekről, ahelyett hogy helyben tartanák.
Magyarországon ma már több mint 40 ezer kilométernyi vízelvezető csatorna található, egy 2023-as tanulmány szerint pedig az ország egykori vizes élőhelyeinek több mint 80 százaléka eltűnt. Környezetvédő szervezetek azt sürgetik, hogy a víz megtartására helyezzék át a hangsúlyt a tájban: vizes élőhelyek helyreállításával, a vízszabályozó infrastruktúra felújításával és az árterek nagyobb vízbefogadásának lehetővé tételével.
A hatóságok megkezdték a víz elterelését a veszélyeztetett vizes élőhelyek felé, köztük a hortobágyi mocsarakhoz, ám a környezetvédő szervezetek szerint ennél jóval átfogóbb változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy megóvják Magyarország megmaradt tavait, folyóit és vizes élőhelyeit az egyre súlyosabb aszályoktól.
