A villányi szőlősgazdák szerint közel 30 százalékkal kisebb lesz a termés idén, mint az elmúlt években Magyarország legdélebben fekvő borvidékén. A száraz hőségben beindult a kényszerérés, ami a termést minőségében kevésbé, mennyiségében viszont jelentősen befolyásolja.
Drámai küzdelmet hozott az aszály a villányi borvidéken is. A rekkenő hőség tizedeli a termést. A csapadékhiány miatt a szemek kisebbek maradtak, a tőkék a puszta túlélésért küzdenek a forróságban, ami egyértelműen rányomja a bélyegét a végső hozamra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára arról beszélt az Euronewsnak, hogy már lassan hozzászoknak ehhez az elég komoly aszályhoz, ami nemcsak őket, hanem az egész országot sújtja. Nagyon kéne egy kis eső, főleg a melegebb dűlőkben érzik ezt az ültetvények. És nemcsak a talajból hiányzik a csapadék, hanem a légkörben sincs elég nedvesség.
A szakértelem fontos az ültetvényeken, de a természet erőivel szemben a gazdák is tehetetlenek.A minőséggel nem lesz gond, de a szüretelhető szőlő mennyisége jócskán elmarad a korábbi évek átlagától. Közel 30 százalékos csökkenés várható.
Riczu Tamás borász arra panaszkodott az Euronews riporterének kérdésére, hogy most hízna a bogyó, most telnének fel vízzel a szőlőszemek, de azt látják, hogy az aszály miatt töppedtek a fürtök. Ez főleg a késő fajtáknál lesz nagy probléma - tette hozzá.
A megelőző években szeptember elején indult a vörös szőlőfajták szürete Villányban, idén viszont várhatóan korábban kezdődik. Hogy mikor, az az aszály miatti kényszerérés előrehaladtától függ.
Országszerte súlyos következményei vannak a szárazságnak
Magyarország területének közel 89 százalékán lépett fel közepes vagy súlyos aszály. A tartós kánikula és a kevés eső miatt kritikus szinteket ért el a talajvíz-hiány, különösen az Alföldön és a Homokhátságon, így a helyzet több térségben az eddigi legsúlyosabb, 2022-es aszály következményeit is felülmúlja. Különösen az ország déli részén drámai a helyzet.
A fiolyók és tavak kiszáradása rendkívül komoly problémákat okoz. A Duna vízszintjének drasztikus csökkenése miatt átementileg le kellett állítani a paksi atomerőmű nagy részét. Két napon át mindössze egy turbina működött.
Ami a hosszú távú kilátásokat illeti, több kutatás is azt mutatja, hogy az immár hatodik éve minden nyáron lesújtó aszály válságba sodorta a magyar mezőgazdaságot. Egyre jelentősebb területeken jelnennek meg az elsivatogosodás jelei.
Egész Európában gondot jelent a csapadékhiány
Az egész kontinensen súlyos fennakadások és tragédiák forrása, hogy kevés az eső, és kitartó a hőség. Európa déli részén hatalmas erdőtüzek pusztítanak, sok helyütt képtelenség megfékezni a lángokat.
A rekordalacsony folyóvízszintek miatt akadozik a hajózás, korlátozzák az erőművek és gyárak hűtését, miközben Dél- és Nyugat-Európában komoly károk érik a mezőgazdaságot. Egyes tengerparti vidékeken a szárazság miatt a sós víz elönti a termőföldeket.
Klímakutatók egybehangzóan állítják, hogy az évről évre súlyosbodó nyári hőség és szárazság a környezetszennyezés miatti globális felmelegedés tünete Európában, és azonnali intézkedést kíván a kormányoktól. Eközben az iráni katonai konfliktus következményeként fellépő energiaválság kényszerű megoldásokat szül, és ezek a legtöbb esetben az ellenkező irányba hatnak. Az Európai Unió korábban élenjáró klímapolitikáját háttérbe szorította a védelmi kiadások ugrásszerű növekedése is.