A skandináv országot immár több mint egy évtizede bandaháborúk tépázzák, elsősorban a drogpiac feletti ellenőrzésért.
A svéd parlament csütörtökön megszavazta, hogy a büntetőjogi felelősségkorhatárt 15-ről 14 évre csökkentsék, miközben a jobboldali kormány a közelgő országos választásokra készül, és a bűnözés visszaszorítását ígéri.
A kormány eredetileg azt szerette volna, ha 13 évre csökkentik azt az életkort, amelytől a gyerekeket börtönbe lehet küldeni, de júniusban vissza kellett vonnia a javaslatot, mivel nem tudott többséget szerezni a parlamentben.
Összesen 281 képviselő szavazott a korhatár 14 évre csökkentése mellett – köztük az ellenzéki szociáldemokraták –, 66-an pedig ellene voksoltak.
A skandináv országot több mint egy évtizede sújtják bandaháborúk, elsősorban a drogpiac ellenőrzéséért folyó küzdelmek.
A kisebbségben kormányzó konzervatív kabinet Ulf Kristersson miniszterelnök vezetésével a szélsőjobboldali Svéd Demokraták párt támogatásával marad hatalmon.
A 2022-es hivatalba lépése után a bűnözés elleni harcot tette politikai programja egyik központi elemévé.
A kormány által kijelölt biztos korábban azt javasolta, hogy a büntetőjogi felelősségkorhatárt 14 évre csökkentsék.
A kormány végül 13 évet javasolt, ám a tervezetről megkérdezett 126 szervezet többsége – köztük a rendőrség és a büntetés-végrehajtás – ellenezte az ilyen alacsony korhatárt.
Emellett a parlament megszavazta a fiatalkorúakra vonatkozó büntetéscsökkentés mérséklését is. A 18 év alatti fiatalokat mostantól akár 18 évre is börtönbe lehet zárni.
A törvény szeptember 10-én lép hatályba, három nappal azelőtt, hogy az országban általános választást tartanak.
A Demoskop közvélemény-kutató cég a Svenska Dagbladet napilap megbízásából végzett felmérése szerint a balközép ellenzék vezet a jobboldali pártok előtt, de az előnye csökken.
A felmérés szerint a kormánypártok és a szélsőjobb a szavazatok 47, az ellenzéki pártok pedig 51 százalékára számíthatnak.