„Svédország az EU úgynevezett „takarékos” blokkjának tagja Németországgal és Hollandiával együtt, nettó befizetőként a következő hosszú távú költségvetés visszafogását és az adóterhek korlátozását sürgeti. A balra tolódás Stockholm politikáját várhatóan nem enyhíti.”
A svéd Szociáldemokrata Párt vezetője, Magdalena Andersson minden bizonnyal az ország következő miniszterelnöke lesz. Középbalos hitelessége azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevésbé lenne a „takarékos” tábor keményvonalas képviselője a közelgő uniós költségvetési tárgyalásokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Svéd Szociáldemokrata Párt (S) jó úton halad, hogy megnyerje a szeptember 13-i választást: a legfrissebb adatok szerint jelenleg 32 százalékon áll, messze megelőzve a 20 százalékon álló nemzeti-konzervatív Svéd Demokratákat és a jelenlegi miniszterelnök, Ulf Kristersson vezette, 17 százalékos támogatottságú jobbközép Mérsékelt Pártot.
Ez Svédországot azon kevés uniós ország egyikévé tenné, amely progresszív kormány felé fordul, miközben középbalos kormányok már csak Spanyolországban, Dániában és Máltán maradtak hatalmon, és Európa más részein a választási trendek általában a radikális jobboldalnak kedveznek.
Azok azonban, akik azt várják, hogy Stockholm következő kormánya enyhít álláspontján az EU érzékeny, hosszú távú költségvetési tárgyalásain, csalódni fognak, mivel Andersson kabinetje a jelek szerint még a jelenleginél is keményvonalasabb lesz.
„A következő svéd kormány várhatóan sokkal keményebb lesz” – mondta egy svéd tisztviselő az Euronewsnak, aki névtelensége megőrzését kérte, mivel nem volt felhatalmazása nyilvánosan nyilatkozni. „A parlamenti meghallgatásokon állandóan azt kérdezik, hogy a jelenlegi kormány miért nem tesz többet a költségvetési javaslat ellen.”
Svédország az úgynevezett „takarékos” blokkhoz tartozik Németországgal és Hollandiával együtt; ezek nettó befizetők, amelyek jóval többet fizetnek be az uniós költségvetésbe, mint amennyit visszakapnak.
Stockholm különösen elutasító az Európai Bizottság 2000 milliárd eurós javaslatának nagyságrendjével szemben, még a ciprusi elnökség által előterjesztett csökkentett változatban is, és azért küzd, hogy alacsonyan tartsa az összköltségvetést, mérsékelve ezzel a svéd adófizetőkre nehezedő terhet.
A svéd tisztviselők becslése szerint az eredeti bizottsági javaslat mintegy 60 százalékkal növelné az ország befizetését, miközben az államháztartást így is megterheli a megugró védelmi kiadás és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás.
Az EU-ügyek bizottságának egy márciusi meghallgatásán Matilda Ernkrans szociáldemokrata képviselő azt mondta, hogy a jelenlegi kormány kimerítette az ország pénzügyeit, és ezzel súlyosan korlátozta a következő ciklusban végrehajtható reformok mozgásterét.
„Ezek fényében teljesen elfogadhatatlan az uniós tagsági díj most tárgyalt mértékű emelése” – jelentette ki, külön is kiemelve, hogy fenn kell tartani az úgynevezett visszatérítést, vagyis azt a kedvezményt, amelyet Svédország az előző költségvetési tárgyalásokon harcolt ki.
Andersson 2014 és 2021 között Svédország pénzügyminisztere volt, vagyis ő vezette végig az előző hétéves költségvetés tárgyalásait, és ekkor személyesen harcolt ki évi több mint 1 milliárd eurós visszatérítést, amelynek megőrzésére most is elszántnak tűnik.
„A szociáldemokraták elsősorban a belföldi politikára koncentrálnak, és nem akarják feláldozni szociális programjukat Brüsszel oltárán” – fogalmazott a svéd tisztviselő, hozzátéve, hogy a végső megállapodáshoz valószínűleg valamilyen típusú visszatérítésre szükség lesz.
Az uniós költségvetés lefaragására irányuló törekvés, amellyel a hazai szociálpolitika mozgásterét kívánják megőrizni, szembeállítja a svéd szociáldemokratákat az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójában, azaz a Szocialisták és Demokraták (S&D) csoportjában ülő középbaloldali partnereikkel, ahol a költségvetési vitákban rendszerint a perifériára szorulnak.
Az S&D támogatja az uniós szintű közös hitelfelvétel kiterjesztését is a NextGenerationEU, vagyis Európa járvány utáni helyreállítási alapja mintájára. Andersson ezzel szemben, amikor még kormányon volt, kezdetben ellenezte a konstrukciót, jóllehet kormánya végül csatlakozott hozzá.
Az uniós szintű közös adósságvállalás kérdésében azonban időközben változott az álláspontja: támogatja a közös hitelfelvételt Európa védelmi képességeinek megerősítésére és Ukrajna katonai támogatására, mondván, hogy „ennek szélsebesen kell megtörténnie, és minden országnak részt kell vállalnia benne, még azoknak is, amelyek rosszabb gazdasági helyzetben vannak” – ahogy 2025-ben fogalmazott.
Stockholm mindazonáltal továbbra is óvatos marad az uniós szintű hitelfelvétellel szemben, mivel az ilyen kölcsönök kamata magasabb, mint Svédország saját hitelfelvételi költségei, ami gazdaságilag kevésbé vonzóvá teszi ezeket.
„Svédország régóta ahhoz a mantrához tartja magát, hogy »Európa legtakarékosabbja«. Ez a tárgyalási pozíció különösen jó eredményeket hozott az EU közös, pandémiás helyreállítási alapjáról folytatott tárgyalásokon” – olvasható egy, az S által támogatott, az uniós költségvetésről szóló jelentésben (forrás: angol).
„Svédországnak sikerült korlátoznia a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások szintjét, évente mintegy 11 milliárd svéd koronás visszatérítést biztosítania magának, és olyan feltételrendszert bevezetnie, amely a jogállamiság elveire épül” – teszi hozzá a jelentés.
Végül a jövendő svéd kormány várhatóan nem változtatja meg az ország szkeptikus álláspontját az uniós „saját forrásokkal” – vagyis a brüsszeli költségvetést közvetlenül finanszírozó, uniós szintű adókkal – szemben sem. A jelentés rámutat, hogy „Svédország hagyományosan kritikusan viszonyul új saját források bevezetéséhez”.