Szeptembertől új szabályok alakítják át a plenáris vitákat, egyetlen céllal: hogy a képviselők a helyükön maradjanak, és a közösségi médiás klipek sorozatából valódi politikai eszmecsere legyen.
Egy európai parlamenti képviselő szót kér, és szenvedélyes beszédet mond. A kamera azonban hátratávolít, és kínos valóságot mutat: szinte teljesen üres üléstermet, ahol csak néhány tucat képviselő ül elszórtan a padsorokban. Sokan a telefonjukba merülnek, miközben több száz szék üresen marad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Évek óta megszokott látvány ez az Európai Parlamentben. A strasbourgi hosszú plenáris hetek alatt sok képviselő közvetlenül a felszólalása előtt érkezik, elmond egy gondosan betanult, egyperces beszédet, majd szinte azonnal távozik.
„Ez a világ legdrágább díszlete a közösségi médiás videókhoz” – mondta egy EP-képviselő az Euronewsnak, névtelenséget kérve. A képviselő szerint a valódi közönség több száz kilométerrel arrébb ül, és később az X-en, az Instagramon, a TikTokon vagy a Facebookon nézi vissza a felszólalásokat.
Miközben a plenáris ülésterem egyre inkább felvételi stúdióvá válik, nem pedig vitafórumként működik, az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola átfogó, ambiciózus reformot szorgalmaz a plenáris munka átalakítására.
A cél az, hogy a viták dinamikusabbá váljanak, és kevesebb legyen az üres széksor. Metsola úgy véli, a gyéren benépesített padsorokról készült felvételek aláássák a Parlament azon állítását, hogy Európa demokratikus központját testesíti meg – mondta egy uniós tisztviselő az Euronewsnak.
Kísérleti jelleggel már a júniusi és júliusi plenáris üléseken is tesztelték az intézkedéseket; szeptembertől az eljárási reformcsomag válik az új normává.
Az elképzelés hónapok óta napirenden van, egy kulcsfontosságú céllal: bent tartani a képviselőket az ülésteremben a négynapos ülések alatt, ösztönözni a valódi eszmecseréket, és a plenáris vitákat az egymástól elszigetelt beszédek sorozatából valódi politikai vitákká alakítani.
Új szabályok a plenáris ülésekre
Az idő kulcstényező ebben a reformban.
A jelenlegi rendszerben a viták gyakran elhúzódnak, így a napirend estig, sőt késő estig is elnyúlik, ami visszaveti a részvételt. Ennek következtében politikailag érzékeny dossziékat is szinte üres padsorok előtt vitatnak meg, ahol már csak az előre bejelentett felszólalók maradnak a teremben.
Az új szabályok rögzített zárási időpontokat vezetnek be a plenáris ülésekre, kiszámíthatóbb menetrendet teremtve, és véget vetve azoknak a maratoni estéknek, amelyek hosszú ideje jellemzik a strasbourgi heteket.
A szeptemberi próbaidőszakban hétfőn 20:30-ra, kedden és szerdán 19:00-ra, csütörtökön pedig 16:00-ra húzták meg az ülések végső határidejét.
A reform az egyik fő okot is megcélozza, amiért a képviselők kihagyják a vitákat. A frakcióülések és más parlamenti tevékenységek, például a tagállamokkal folytatott tárgyalások nem futhatnak többé párhuzamosan a plenáris vitákkal.
Ezek az ülések rendkívül fontosak a képviselők számára, mert itt születnek a valódi döntések. Ha a vitákon kívüli időpontokra teszik őket, a plenárison való részvétel kevésbé megterhelővé – és vonzóbbá – válhat.
A felszólalók listája is változik. Egyes, kiemelt jelentőségű vitákban a képviselők nem fogják előre pontosan tudni, mikor kerülnek sorra. Így ahelyett, hogy odakint várnák a saját időpontjukat, nagyobb ösztönzést kapnak arra, hogy a teremben maradjanak és kövessék a vitát.
A padsorok feltöltése azonban csak a feladat egyik része. A nagyobb ambíció az, hogy a hozzászólások kevésbé legyenek betanultak, és spontánabbá váljanak.
Túl gyakran írják a képviselők a beszédeiket a hazai választóknak, nem pedig azoknak a kollégáknak, akik néhány méterre ülnek tőlük. A felszólalások egyre inkább a közösségi médiára és a nemzeti televíziókra szánt rövid videók előállítását szolgálják, nem pedig a többi képviselő meggyőzését.
Az új szabályok ezt a dinamikát próbálják megváltoztatni. A képviselők azonnali személyes nyilatkozatot tehetnek, ha egy másik képviselő közvetlenly rájuk utal. A Parlament azt is szeretné, ha a képviselők jobban kihasználnák a „kék kártyák” rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy egy felszólalás után azonnal kérdést tegyenek fel az előadónak.
A biztosokkal folytatott párbeszéd is közvetlenebbé válik. A jelenlegi viták gyakran szétesőnek tűnnek: a biztosok bevezető és záró felszólalásai alig reagálnak az EP-képviselők által felvetett kérdésekre.
Az új formátum szerint a biztosok a vita teljes időtartama alatt többször is megszólalnak, közvetlenül reagálva a képviselők érveire. Minden plenáris ülésen lesz egy kifejezetten ellenőrzésre szánt vita is a Bizottsággal, „kérdések órája” formában, hasonlóan több nemzeti parlament gyakorlatához.
Megosztott képviselői reakciók
Metsola elnök azt szeretné, ha a változtatások a jövőbeli plenáris ülések állandó elemévé válnának. A házszabály szerint azonban minden ülés előtt a frakcióvezetőknek kell jóváhagyniuk a napirendet, vagyis a reform sorsa végső soron a tartós politikai támogatástól függ.
Az első próba szeptemberben jön el, amikor a frakcióvezetők a júniusi és júliusi tesztidőszak értékelése alapján döntenek arról, elfogadják-e az átdolgozott napirendet. Metsola hivatala szerint ez a döntés jelezné, hogy az új formátum elég támogatást szerzett ahhoz, hogy tartóssá váljon.
Nem mindenki lelkes.
Barry Andrews ír Renew Europe-képviselő kétli, hogy a teltebb padsorok javítanák a Parlament működését.
„A jogalkotási munka zöme a bizottságokban zajlik, amelyekben a képviselők ugyancsak gyakran hiányoznak” – mondta az Euronewsnak. A plenáris ülésre koncentrálni szerinte „rossz válasz”, ha a cél a Parlament összhatékonyságának javítása.
„Előfordul, hogy körülöttem tíz másik képviselő ül, akik a telefonjukat nézik, miközben beszélek. Ha harminc képviselő nézné helyettük a telefonját, szerintem az sem jelentene nagy különbséget” – mondta.
Azt is hangsúlyozza, hogy ha a bizottsági üléseket a strasbourgi hetek végére tolják, hogy ne ütközzenek a plenárissal, az a bizottsági részvétel visszaeséséhez vezethet.
Mindazonáltal Andrews üdvözli a csomag egyes elemeit, különösen a biztosokkal folytatott interaktívabb eszmecseréket és azt, hogy bizonyos viták esetében előre nem teszik közzé a felszólalási időpontokat.
„Ez rákényszeríti az embereket, hogy tényleg figyeljenek” – jegyezte meg.
Nehezen mérhető a részvétel a júniusi és júliusi próbaüléseken, mivel a képviselők általában csak a szavazások idején mennek be a terembe, és gyakran azonnal távoznak is.
Az általános benyomás azonban az, hogy a viták továbbra is sok üres szék előtt zajlottak – mondta az Euronewsnak Benedetta Scuderi, a Zöldek/EFA olasz EP-képviselője.
„Az a törekvés, hogy a vitákat interaktívabbá tegyék, önmagában pozitív” – mondta, ugyanakkor figyelmeztetve, hogy a legutóbbi ülésen máris észrevett egy lehetséges problémát.
„A kék kártyás rendszert gyakran használják ki különböző frakciók, de hasonlóan gondolkodó képviselők, akik ártalmatlan kérdéseket tesznek fel egymásnak, csak azért, hogy plusz felszólalási időhöz jussanak” – mondta, felidézve egy régi parlamenti igazságot: ahol szabály van, ott rendszerint kiskapu is akad.
Szeptembertől a plenáris viták élénkebbé és látogatottabbá válhatnak. A Parlament falain belül azonban kevesen számítanak forradalomra. Egyetlen eljárási reform sem tud megváltoztatni egy alapvető valóságot: a legtöbb politikus számára az elsődleges közönség már nem az ülésteremben ül.