Bírónak kellett volna lennie, mégis játékos lett: Nawrocki elnökségének első éve aktív elnöki hatalmat, politikai vitákat és egy kérdést hozott: az elnök ellensúlyozza a kormányt, vagy nyíltan szembemegy vele?
Hívei a konzervatív értékek őrzőjét látják benne, a Donald Tusk kormányával következetesen szemben álló politikust, az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok védelmezőjét, valamint olyan elnököt, aki kész élni alkotmányos jogosítványaival, mindenekelőtt a vétójoggal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bírálói viszont olyan államfőként írják le, aki tartós konfliktust folytat a kormánnyal, és gyengíti az állam képességét az egységes politika kialakítására.
Éppen egy évvel ezelőtt iktatták be Karol Nawrockit a Lengyel Köztársaság elnökévé.
Egy év az aktív elnökség jegyében
Az Elnöki Hivatal által közzétett adatok szerint az első hivatali év rendkívül intenzív volt.
Az elnök:
- több mint 200 törvényt írt alá,
- több tucat jogszabályt küldött vissza újratárgyalásra (vétó),
- egyes törvényeket az Alkotmánybíróság elé terjesztett,
- saját törvényjavaslatokat nyújtott be,
- számos külföldi látogatást tett,
- részt vett a NATO-csúcsokon és a szövetséges államok vezetőivel tartott találkozókon.
A hivatal mindenekelőtt a jogalkotási aktivitást, a transzatlanti együttműködés elmélyítését és Lengyelország biztonságának erősítését emeli ki. A hivatalos összegzés a hadsereg modernizálására, a történelempolitikára és a külföldön élő lengyelek támogatására irányuló lépéseket sorolja fel.
„(Nawrocki) Olyan elnök, aki közel van az emberekhez” – hangsúlyozza az Elnöki Hivatal.
Az elmúlt évek legnagyobb konfliktusa a kormánnyal
Már mandátuma kezdetétől világos volt, hogy Karol Nawrocki a vétójogot jóval gyakrabban kívánja gyakorolni, mint a legtöbb elődje.
Az elmúlt évben 41 törvényt vétózott meg, további kettőt pedig előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalt, ezzel a III. Lengyel Köztársaság egyik legmagasabb ilyen mutatóját állítva be.
A legnagyobb visszhangot a bírósági reformról, a médiaszabályok módosításáról, egyes közigazgatási reformokról, kiválasztott uniós szabályok átültetéséről, a SAFE-programról, az adóváltozásokról és az állami szolgálatokat érintő előírásokról szóló törvények váltották ki.
Az Elnöki Palota azzal érvelt, hogy a vétók többsége jogalkotási hibákból, az alkotmány megsértéséből vagy az állambiztonságot fenyegető kockázatokból fakadt.
Donald Tusk kormánya viszont azt hangoztatta, hogy az elnök elsősorban a parlamenti többség blokkolásának eszközeként használja alkotmányos jogköreit.
Ez a vita szinte a teljes első hivatali évben a lengyel politika fő törésvonalává vált. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a vétók megítélését erősen meghatározták a pártpreferenciák: a PiS és a Konfederacja szavazói gyakrabban tekintették ezeket a jog minősége miatti aggódás kifejezésének, míg a KO és a Lewica szimpatizánsai inkább a kormányzati intézkedések akadályozását látták bennük.
Külpolitika
Az első hivatali napoktól fogva Karol Nawrocki egyértelművé tette, hogy Lengyelország biztonságpolitikájának legfontosabb pillérét továbbra is az Egyesült Államok jelenti, amelyet „a Lengyel Köztársaság legnagyobb szövetségeseként” emleget.
Miközben Donald Tusk kormánya kiegyensúlyozottabb politikára törekedett Washington, Brüsszel és az Európai Unió legnagyobb tagállamai között, az elnök sokkal erőteljesebben hangsúlyozta a USA-val kötött szövetség stratégiai jelentőségét.
Az elnök több találkozót is tartott az amerikai adminisztráció képviselőivel, és részt vett az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétéről szóló tárgyalásokon.
Díszvendégként vett részt az amerikai konzervatívok, a CPAC szervezet konferenciáján, ahol beszédet mondott a lengyel–amerikai kapcsolatok állapotáról.
A lengyel–amerikai kapcsolatok egyik legfontosabb eseménye az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének tervezett átszervezéséhez kapcsolódó helyzet volt.
A CNN értesülései szerint Pete Hegseth védelmi miniszter azt fontolgatta, hogy a szélesebb európai csapatcsökkentési terv részeként leállítja egy páncélosdandár lengyelországi rotációját. Az ügy aggodalmat keltett Varsóban.
Végül Donald Trump adminisztrációja irányt váltott. Maga Trump nyilvánosan hangsúlyozta a Lengyelországgal fennálló kapcsolatok jelentőségét, és a katonai jelenlét növelését, köztük további katonák küldését jelentette be. Nawrocki hívei ezt az amerikai adminisztrációval ápolt személyes kapcsolatai hatékonyságának bizonyítékaként értékelték. Kritikusai viszont rámutattak, hogy az USA-erők elhelyezkedéséről szóló döntések a NATO és a Pentagon szélesebb stratégiájának részei, és egyetlen vezető befolyását nem szabad túlértékelni hivatalos megerősítések nélkül.
Ukrajna – a legnehezebb diplomáciai próbatétel
Míg az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok kommunikációs szempontból sikernek bizonyultak, Ukrajna viszonylatában a kétoldalú viszony jóval problematikusabbá vált.
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó lépés Volodimir Zelenszkij Fehér Sas-rendjének visszavonása volt.
„Tekintettel Volodimir Zelenszkij elnök beleegyezésére, hogy az ukrán fegyveres erők egyik egysége a »UPA hősei« nevet viselje, a Kapitulumával folytatott konzultációt követően úgy döntöttem, hogy visszavonom a Fehér Sas-rendet Ukrajna elnökétől” – jelentette be beszédében Nawrocki.
A döntés heves érzelmeket váltott ki.
Kritikusai szerint ez az ukrán vezető ellen irányuló szimbolikus gesztus, a kapcsolatok lehűlésének jele, valamint az orosz propaganda számára kedvező lépés volt.
„A Lengyelország és Ukrajna közötti konfliktus Putyinnak kedvez, és sokkolja szövetségeseinket. Zelenszkij és Nawrocki elnök feladata az indulatok csillapítása, nem pedig a feszültség szítása” – írta Donald Tusk miniszterelnök az X platformon.
Az elnök támogatói azzal érveltek, hogy Lengyelországnak joga van önálló történelempolitikát folytatni, és az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok nem jelenthetik a lengyel érdekekről való lemondást.
A gyakorlatban az esemény tovább mélyítette az amúgy is fennálló feszültségeket.
Nawrocki és stadionmúltja
A választási kampány során olyan információk láttak napvilágot, amelyek Nawrocki szurkolói közegekkel fenntartott kapcsolataira és az úgynevezett „leszervezett” verekedésekben való részvételére vonatkoztak.
Az elnök múltjának legvitatottabb eleme közvetlen részvétele az ilyen illegális, tömeges huligánverekedésekben. 2009 őszén – amikor már a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa volt – Nawrocki a gdański Lechia huligánjaival vállvetve verekedett a poznani Lech ultráinak csoportja ellen.
Nawrocki szurkolói gyökerei rendszeresen visszaköszönnek újabb és újabb imázsbotrányok formájában. Egy országos zarándoklat során a częstochowai Jasna Góra kegyhelyen olyan incidens történt, amely megrázta a közvéleményt. Az elnök ott barátságosan átölelte Tomasz P.-t, „Dragont” – a białystoki szurkolói közeghez kapcsolódó banda többszörösen elítélt vezetőjét.
A Szurkolók Zarándoklatán a Jasna Górán így köszöntötte a jelenlévőket: „Tisztelet, szurkolók!”, amire a rajongók így válaszoltak: „Tisztelet, elnök úr!”. Nawrocki kijelentette: „Nagyra értékelem a szurkolók érzékét ahhoz, hogy számos kihívást vállaljanak”. Ezt a szövetséget a Piotr Staruchowicz „Staruch”, a varsói Legia legfanatikusabb szurkolóinak otthont adó, úgynevezett Żyleta-tribün kántorának nagy visszhangot kiváltó kegyelme pecsételte meg.
Az idill márciusban ért véget, amikor az elnök megvétózta azt a jogszabályreformot, amely a vizsgálati fogság túlzott alkalmazásának visszaszorítását célozta. Az Ekstraklasa stadionjaiban azonnal trágár, az államfőt támadó molinókat feszítettek ki, amit a kommentátorok a viszonyban bekövetkezett meglepően gyors fordulatként értékeltek.
Kik támogatják Karol Nawrockit, és kik állnak szemben vele?
Paradox módon a számos botrány és az éles politikai konfliktus ellenére Nawrocki támogatottsága egy év hivatali idő után továbbra is magas.
A CBOS júliusi felmérése szerint az elnök tevékenységét a megkérdezettek 56 százaléka értékelte pozitívan – ez volt a legjobb eredmény mandátuma kezdete óta. A negatív értékelések aránya 37 százalék volt.
Az elnök a legerősebb támogatást a jobboldali szavazók, mindenekelőtt a PiS, a Konfederacja egy része és az értékrendjükben konzervatív választók körében kapja. Ami elsősorban összeköti őket, az az EU-politikával szembeni szkepticizmus, a biztonságra helyezett hangsúly, az állam hagyományos felfogása és a történelempolitika. Támogatói dicsérik az elnököt egyszerű nyelvezetéért és azért, hogy hiányzik belőle az a távolságtartás, amely sok politikusra jellemző. Akárcsak korábban Andrzej Duda, Nawrocki is nagyobb támogatottságnak örvend Varsón és a legnagyobb városokon kívül, valamint az idősebb korosztály körében.
A Nawrockival szemben legkritikusabb tábor a Polgári Koalíció és a Baloldal szavazóiból, valamint egyes liberális közegekből, elsősorban a nagyvárosok lakosaiból áll. Ők azt vetik a szemére, hogy túlságosan átpolitizálja az elnöki hivatalt, konfliktuskereső, túl szoros szálak fűzik a PiS-hez, blokkolja a kormányzati törvényeket, és konzervatív agendát követ.
Nawrocki egy év után
Karol Nawrocki első évét erős felhatalmazással, de gyenge kompromisszumkészséggel jellemezhető elnökségként lehet leírni.
Sikerült megőriznie magas támogatottságát, és a választók jelentős részét meggyőznie arról, hogy teljesíti ígéreteit. Különösen erős pontnak bizonyult a biztonságpolitika és az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok.
„Mindig az önök hangja leszek” – hangsúlyozza az elnök mai bejegyzésében az X portálon.
Ugyanakkor hivatala gyakorlásának módja ellenfelei szemében a politikai és társadalmi polarizáció további elmélyülésének jelképévé tette.
A kormányszóvivő, Adam Szłapka így értékelte Nawrocki elnökségét:
„Karol Nawrocki elnökségének éve rossz időszak volt – kísérlet a lengyel védelem, a SAFE-program, a lengyel hadsereg, az ipar, a rendőrség és más szolgálatok gyengítésére, valamint arra, hogy megfosszák őket az európai forrásoktól.”
Nawrocki nem a politikai színtér közepének elnöke lett. Inkább annak az aktív szereplőnek a szerepét választotta, aki a konzervatív irányvonalért küzd.
Hogy ez lesz-e legnagyobb ereje vagy legnagyobb gyengesége, azt a következő hivatali évek mutatják majd meg.