Brüsszel szerint az energiahatékonyság javul, de túl lassan, ezért kötelezettségszegési eljárást indított valamennyi uniós tagállammal szemben.
Múlt héten az EU kötelezettségszegési eljárást indított valamennyi tagállammal szemben, mert nem ültették teljes egészében át jogrendjükbe az Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelvet (EPBD), közismert nevén a Zöld Otthonok Irányelvét Erre a határidő 2026. május 29. volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Brüsszel célja, hogy a század első felére egységes pályára állítsa az uniót a nettó zéró kibocsátás felé az épületállomány – Európa legnagyobb energiafogyasztója – kötelező korszerűsítésével.
A kötelezettségszegési eljárás megindítása – ami azt jelenti, hogy minden tagállam hivatalos felszólító levelet kapott az irányelv átültetésének befejezésére – nem jelenti azt, hogy Európa ne haladna ezen a téren.
Valójában sok épület energiahatékonyabbá válik, még ha nem is olyan ütemben, ahogyan azt Brüsszel szeretné.
Ma már nagyjából minden negyedik uniós polgár zöldebb lakókomplexumban él, mint hat évvel ezelőtt – derül ki az Eurostat adataiból –, az előrehaladás tempója azonban a blokk egészében rendkívül eltérő.
A legmagasabb arányt Hollandiában mérték, 60,5%-kal, ezt követi Dánia (34%), Franciaország (33%) és Szlovénia (33%), nagyjából egyharmados értékekkel.
Ezek az adatok óriási kontrasztban állnak Olaszországgal, amely a felújítások ütemét tekintve az utolsó helyen áll: az épületeknek mindössze 3%-a számít hatékonyabbnak a 2018-as szinthez képest.
Málta (8%) és Görögország (9,5%) sincs sokkal előrébb, náluk is a lakóépületek kevesebb mint 10%-a lett zöldebb.
Az épületek energiahatékonyságának javítása például a tető- és nyílászáró-szigetelés megerősítését jelenti az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Az EU ugyanakkor azt tervezi, hogy fokozatosan megszünteti a régi gáz- és egyéb fosszilis tüzelésű kazánok ösztönzését és támogatását, és helyettük inkább a hőszivattyúkat és a napelemeket részesíti előnyben.
A terveket azonban sok kritika érte, több tagállam szerint ugyanis túl költséges ilyen rövid határidőn belül végrehajtani a szükséges átalakításokat.
„Nem arról van szó, hogy egyetértünk-e az EU-val vagy sem, hanem a számokról” – mondta Gilberto Pichetto Fratin, Olaszország környezetvédelmi és energiaügyi minisztere. „Hogyan várhatjuk el, hogy 2033-ig beavatkozzunk, és két nyugdíjast arra kényszerítsünk, hogy 50 ezer eurót költsenek a házuk B energiaosztályba emelésére?”
Bírálat érkezett a német korábbi építésügyi minisztertől, a szociáldemokrata SPD politikusától, Klara Geywitztől is, aki szerint nincs rendben, hogy az embereket rákényszerítsék otthonuk felújítására vagy akár annak eladására csak azért, hogy megfeleljenek az energiahatékonysági előírásoknak.
Nyolc ország nyújtotta be Nemzeti Épületfelújítási Tervét
Ennek ellenére, jóllehet egyetlen ország sem ültette még át teljes körűen a vonatkozó uniós irányelvet a jogrendjébe, a felújítások terén már elindult valami.
Nyolc tagállam már benyújtotta tervezett Nemzeti Épületfelújítási Tervét (NBRP) az Európai Bizottságnak, ami az EPBD végrehajtásának első kézzelfogható lépése.
Ezek az országok: Belgium, Bulgária, Horvátország, Finnország, Litvánia, Románia, Szlovénia és Spanyolország.
Az NBRP-k feladata, hogy részletes felújítási menetrendet határozzanak meg a lakó- és a nem lakáscélú épületekre egyaránt. Tartalmazniuk kell a nemzeti épületállomány elemzését, a 2030-ra, 2040-re és 2050-re kitűzött célokat, valamint az ezek elérését szolgáló intézkedéseket, beleértve a szükséges beruházások nagyságának felmérését is.
„A korábbi stratégiákkal ellentétben az NBRP-k közös, uniós szintű sablont követnek, ami lehetővé teszi az előrehaladás egységesebb értékelését a tagállamok között.”
A már korábban benyújtott stratégiák ugyan kijelölték az általános irányt, „de hiányzott belőlük az egységes szerkezet, a közös mutatók és a kötelező mérföldkövek az egész Unióban” – közölte a Bizottság.
A tervek végleges változatainak benyújtási határideje 2026. december 31.