Hónapok találgatásai után az Európai Bizottság 2040-re 46 százalékos villamosítási célt tűzött ki, de aZ áramárak magas adói veszélyeztethetik az importfüggés csökkentését.
Az Európai Unió gazdaságának 2040-re el kell érnie a 46 százalékos elektrifikációs célt, a közlekedésben, az iparban és az épületekben - hogy az ezen területeken felhasznált energia majdnem fele elktromos áram legyen -, hogy évente 260 milliárd euróval csökkentse az importált fosszilis tüzelőanyagok költségét – közölte pénteken az Európai Bizottság, amikor bemutatta a folyamat megkönnyítését szolgáló javaslatcsomagját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az indítványcsomag többek között az energiahálózatok üzemeltetői által felszámított díjak, az energiaadózás és az épületek energiahatékonyságának reformját tartalmazza.
Brüsszel fokozza az elektrifikációra irányuló erőfeszítéseit, miközben gyors megoldásokat keres a Hormuzi-szorosból érkező olaj- és gázszállítmányok kiesésének ellensúlyozására, ami rávilágított az EU súlyos függésére az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
Ám ha nem társulnak ösztönzők a magas villamosenergia-árak mérséklésére, a Bizottság gazdaság-elektrifikációs terve nehezen lesz elfogadtatható.
Brüsszel elismeri, hogy egyes uniós országokban az áramot még mindig nagyobb adóteher sújtja, mint a gázt. Amint azt korábban jelezte Ursula von der Leyen bizottsági elnök és António Costa, a Tanács elnöke, ez gyengíti azokat az ösztönzőket, amelyek a háztartásokat és a vállalkozásokat tisztább technológiák – például hőszivattyúk és elektromos járművek – felé terelnék.
Az egyenlőtlenség kezelésére a Bizottság egy olyan jogi alapelvet javasol, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák: az áramot ne terhelje nagyobb adó, mint a gázt, miközben az EU energiaadózási szabályainak keretei között továbbra is szabadon alakíthatják nemzeti adórendszerük szerkezetét.
„Általános elvként azt javasoljuk, hogy az áram adóterhe ne legyen magasabb, mint a gázé” – mondta újságíróknak a Bizottság egyik magas rangú tisztviselője.
A bizottsági tisztviselők megerősítették, hogy a 46 százalékos cél referenciapontként szolgál majd annak mérésére, milyen előrehaladást ér el az EU a fosszilis tüzelőanyagok tiszta villamos energiával való kiváltásában a közlekedés, az épületek és az ipar területén.
Az uniós végrehajtó testület hangsúlyozta, hogy a célkitűzést egy, a 2030 utáni uniós klíma- és energiastratégiához kapcsolódó, szélesebb elemzési keret támasztja majd alá; további részletek az év későbbi szakaszában várhatók.
A Bizottság elismerte, hogy az EU elektrifikációjának üteme a vártnál lassabban haladt előre – az elmúlt évtizedben 23 százalékon stagnált –, jóllehet kulcsszerepe van az uniós klíma-, versenyképességi és energiabiztonsági célok elérésében. A gazdaság fennmaradó 77 százaléka továbbra is nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokra épül.
Hőszivattyúk és elektromos járművek
Az EU gázfelhasználásának mintegy fele az épületekhez köthető; ez az egyik olyan ágazat, amelyben a legnagyobb elektrifikációs potenciált azonosították.
„Az épületek energiafogyasztásának elektrifikációja (…) meglehetősen lassan halad, pedig számos előnnyel jár” – mondta a magas rangú bizottsági tisztviselő.
A Bizottság azt tervezi, hogy ösztönzi a hőszivattyúk szélesebb körű telepítését az új épületekben, javítja a beruházási költségek átláthatóságát, egyszerűsíti az engedélyezési eljárásokat, és hatékonyabban használja fel a meglévő finanszírozási eszközeket, hogy segítse a háztartásokat a gázfűtésről elektromos alternatívákra való átállásban.
„Az elektrifikációt előtérbe helyező energiaváltás például megerősítheti az EU-n belüli elektromos járműgyártás üzleti alapját azáltal, hogy előmozdítja mintegy 120 millió akkumulátoros elektromos jármű elterjedését a ma használatban lévő 8 millióhoz képest, valamint körülbelül 100 millió hőszivattyúét a jelenleg üzemelő 30 millióhoz képest” – áll az Európai Bizottság elektrifikációs tervében.
Christian Ehler német európai parlamenti képviselő, a Európai Néppárt energiaügyi szóvivője pénteken azt mondta, hogy az úgynevezett Elektrifikációs Akcióterv pozitív jelzést küld Európa magas villamosenergia-árainak csökkentéséről „ígéretes intézkedésekkel a hálózati kódok, a hálózati díjak és a rugalmasság terén”.
„Az áramnak olcsóbbá kell válnia ahhoz, hogy megvalósuljon az elmozdulás a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az EU-nak mindent meg kell tennie, ami egy piacalapú gazdaságon belül ésszerű, hogy elérje ezt a célt” – mondta az újságíróknak.
A fosszilis tüzelőanyagok kivezetése
Thomas Lewis, a Climate Action Network Europe nevű civil szervezet energiapolitikai szakértője szerint a 46 százalékos elektrifikációs cél fontos irányt jelez Európa energiaváltása számára, különösen azzal, hogy a blokk az év végéig új szabályokat kíván javasolni a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére.
Ugyanakkor Lewis arra figyelmeztetett, hogy a terv hatása „könnyen visszaüthet”, ha nem társul hozzá a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését célzó erős intézkedéscsomag, illetve a 2030 utáni időszakra vonatkozó kötelező energiahatékonysági és megújulóenergia-célok.
Bár összességében támogatta a javaslatot, Lewis hangsúlyozta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatásai továbbra is torzítják a piaci árakat, és mesterségesen csökkentik a fosszilis energia költségét.
„Az a döntés, hogy kikerült a kiszivárgott dokumentumból a kulcsmutató a 100 gigawattos éves megújulóenergia-kapacitás telepítéséről, azzal a kockázattal jár, hogy az új áramigényeket végül fosszilis forrásokból elégítik ki” – mondta Lewis, hozzátéve, hogy a hivatalos javaslat elmarad a tisztaenergia-ambícióktól.
„A megújuló energiaforrások telepítésének felgyorsítása és az energiamegtakarítás növelése jelenti a leggyorsabb utat a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiellátás felé.”
Christian Kjaer, a brüsszeli székhelyű, nonprofit SuperGrid Europe ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az európai adópolitikák évtizedeken át visszafogták az elektrifikációt.
„Bátor lépés a Bizottság részéről, hogy arra kéri a tagállamokat: csökkentsék az áramadókat a gázadó szintje alá, és ez hosszú távon maguknak az országoknak is érdekük” – mondta Kjaer, ugyanakkor hozzátette, hogy a 46 százalékos cél „értelmetlenné” válna, ha önmagában alkalmaznák, vagy ha eszközzé válna a 2040-re kitűzendő megújulóenergia- és energiahatékonysági célok gyengítésére.