Az EU ciprusi elnöksége sikeresen megállapodásra jutott a tagállamok között, ami megnyitja az utat az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások előtt.
Az Európai Unió energiaügyi miniszterei nagyobb szerepet harcoltak ki maguknak Európa jövőbeni villamosenergia-rendszerének tervezésében, miután intenzív politikai kampányt indítottak az Európai Bizottság azon javaslatával szemben, amely nagyobb ellenőrzést biztosított volna a testületnek az uniós villamosenergia-hálózat felett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A villamosenergia-hálózat megújítására irányuló uniós terv két politikailag érzékeny kérdését vitatták meg az energiaügyi miniszterek Luxemburgban június 26-án: a jövőbeli hálózati beruházásokra vonatkozó új, központosított tervezési forgatókönyvet, valamint az engedélyezési eljárások felgyorsítására irányuló átfogó törekvést a legtöbbször 5–10 évig húzódó jóváhagyási folyamatok esetében.
Bár Európa élen jár a tisztaenergia-termelésben, nehézségekkel küzd annak elszállításával az elöregedett infrastruktúra miatt. Az Északi-tenger szélerőművei, Dél-Európa naperőműparkjai, a hidrogéntermelés és az elektromosított iparágak mind olyan átviteli hálózatokat igényelnek, amelyek nagyobbak, okosabbak és jóval összekapcsoltabbak a ma széttagolt rendszerénél.
Évekig az európai energiapolitika a megújulóenergia-termelés bővítésére összpontosított. A szűk keresztmetszet mára magára a hálózati infrastruktúrára tevődött át. Sok elemző szerint Európában már most elegendő megújuló beruházás van tervben ahhoz, hogy a jövőbeni igények jelentős részét fedezze, ugyanakkor nincs elég átviteli kapacitás ahhoz, hogy az áram eljusson oda, ahol szükség van rá.
Több uniós ország, köztük Svédország és Franciaország nyomására az uniós ciprusi elnökség – amelynek mandátuma július 1-jén jár le – enyhített a Bizottság decemberben előterjesztett eredeti javaslatán, megnyitva az utat a mai, tagállami jóváhagyás előtt.
Az egyezség az el nem költött torlódási bevételek egy részét – vagyis azokat a bevételeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor az átvitelivonalak szűk keresztmetszetté válnak – az uniós tagállamok közötti új határkeresztező összeköttetések finanszírozására irányítja át.
„Örömmel mondhatom, hogy ma a Hálózati Csomag teljesen más pályán látszik landolni” – mondta az újságíróknak Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter. „Ez Európa számára is nagy győzelmet jelent, hiszen a tagállamoknak továbbra is nagyobb beleszólásuk van abba, hogy torlódási bevételeik hová kerülnek, de abba is, hogy milyen nagyszabású hálózati beruházások valósulnak meg, amelyek hatással lesznek az uniós országokra.”
2028 januárjától az olyan energiatovábbító rendszerirányítóknak, mint a francia RTE vagy a portugál REN, a hálózati beruházásokra fel nem használt éves torlódási bevétel 10 százalékát uniós, a határkeresztező összeköttetéseken jelentkező torlódások csökkentését célzó projektekre kell fordítaniuk. Ezen források aránya 2031-re fokozatosan 25 százalékra emelkedik.
Kulcsfontosságú a zöld átállás szempontjából
Dan Jørgensen európai biztos a minisztereknek azt mondta, hogy a Hálózati Csomag „az egyik legfontosabb dosszié ebben a mandátumban”.
„Ha nem tudjuk a mainál gyorsabb ütemben jelentősen bővíteni hálózatainkat, és ha nem sikerül azokat racionálisabban és hatékonyabban használni, az lesz a legnagyobb szűk keresztmetszet az előttünk álló átállásban” – fogalmazott.
Végül a kormányok nagyobb szerepet biztosítottak maguknak a folyamatban, úgy, hogy a nemzeti hatóságok ellenőrzik a központi forgatókönyvben használt adatokat és feltételezéseket. A kompromisszumos szöveg kifejezetten előírja azt is, hogy a tervezők vegyék figyelembe a nemzeti és regionális sajátosságokat, és építsék be a legfrissebb nemzeti klímaterveteket.
„A mai megállapodás megnyitja az utat Európa villamosítása előtt a klímasemlegesség elérése felé vezető úton. Az engedélyezés felgyorsításával és az összeköttetések erősítésével – beleértve az energiaszigeteltség felszámolását a tagállamok esetében – megfizethető, tiszta energiát biztosítunk, és erősítjük az energiabiztonságot minden európai polgár számára” – mondta Michael Damianos ciprusi energiaügyi miniszter a Tanács nevében.
Az egységes, mindenkire ráhúzott megközelítés elkerülése érdekében az eljárást érzékenységi elemzésekkel egészítik ki, amelyek különböző energiamixeket, keresleti mintázatokat és jövőbeli trendeket vizsgálnak.
Ezek az elemzések a tervezési feltételezések ellenálló képességét hivatottak tesztelni, és számba veszik a blokk klímacéljaihoz vezető eltérő pályákat.
A kompromisszum rendszeres felülvizsgálatot is bevezet a központi forgatókönyvre: ezt legalább kétévente el kell készíteni. Az adatgyűjtést más jelentéstételi kötelezettségekkel összehangolva végzik majd a bürokrácia csökkentése érdekében.
Rheanna Johnston, az energiaátmenettel foglalkozó, független E3G klímaintézet vezető szakpolitikai tanácsadója szerint a pénteken megszületett megállapodás azt jelzi, hogy az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok stratégiai prioritást jelentenek az uniós országok számára, hogy valós előnyöket biztosítsanak az európaiaknak.
„Európa nem tud villamosítani anélkül, hogy hálózatait ne helyezné előtérbe” – mondta. „A fontosabb próba azonban az lesz, hogy a Hálózati Csomagra vonatkozó végső megállapodás biztosítja-e azokat a hosszú távú tervezési, koordinációs és beruházási jelzéseket, amelyekre szükség van a hálózatok kiépítésének felgyorsításához Európa-szerte.”
Önkéntes hallgatólagos jóváhagyás az engedélyezésben
A Hálózati Csomag talán legközvetlenebb hatású reformja az engedélyezési idők lerövidítésére irányuló törekvés.
Az intézkedések között szerepelnek a digitális egyablakos engedélyezési portálok, a villamosenergia- és megújulóenergia-projektek kiemelt közérdekűnek vélelmezése, a hallgatólagos jóváhagyás lehetősége, valamint az egyszerűsített eljárások a megújulóenergia-infrastruktúra számára.
„Tisztában vagyok azzal, hogy a mai (június 26-i) döntéseink túlnyomó része holnap még nem lesz látható a valóságban” – mondta Jørgensen, megjegyezve, hogy az engedélyek gyorsítása segít csökkenteni az áram számlákat. „Ez hosszú távú tervezésről szól, de középtávon nagyon is valós különbséget fog jelenteni.”
Az Európai Parlament ipari bizottsága július 1-jén szavaz a Hálózati Csomagról, mielőtt az a teljes plenáris ülés elé kerül. Elfogadása után az ír uniós elnökség idején indulnak meg a politikai tárgyalások az uniós társjogalkotók között.
Elisabeth Cremona, az energiaügyi elemző Ember szervezet energiahálózatokért felelős vezetője az Euronewsnak elmondta, hogy a brüsszeli jogszabályok önmagukban végső soron nem fogják megoldani a hálózati problémákat.
„A tagállamok már most megkezdhetik, és sürgősen meg is kell kezdeniük olyan megoldások végrehajtását, amelyek kezelik az alulfelkészült hálózatok kézzelfogható következményeit” – fogalmazott.