John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó provokációnak minősítette Donald Trump újabb ötletét Grönland amerikai ellenőrzéséről, és az Euronewsnak azt mondta: az elnök gyakran tesz ilyen kijelentéseket, mert ettől az emberek "megőrülnek".
Az ankarai NATO-csúcsról készített Euronews-különkiadásban megszólalva Bolton azt mondta, hogy Trump legutóbbi, Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit inkább politikai stílusa részeként kell értelmezni, nem pedig az Egyesült Államok külpolitikájának jelzéseként.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump a NATO-csúcson megismételte, hogy Grönlandnak amerikai fennhatóság alá kell kerülnie, arra hivatkozva, hogy a stratégiai jelentőségű sarkvidéki terület létfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából, miközben bírálta Dániát, amiért szerinte nem tesz eleget védelmének megerősítéséért.
Bolton, aki Trump első hivatali ciklusában nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozott, azt mondta, az elnöknek hosszú múltja van abban, hogy pusztán figyelemfelkeltés céljából tesz provokatív kijelentéseket. (A politikus hamar összeveszett az elnökkel, főként annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt, és erről könyvet is írt "A szoba, ahol történt" címmel.)
„Provokálja az embereket” – mondta Bolton az Euronewsnak. „Miért beszél arról, hogy el kellene venni Grönlandot? Mert ettől az emberek megőrülnek. Erről szól az egész.”
A Fehér Házban töltött időszakát felidézve Bolton egy olyan esetről beszélt, amikor Trump szándékosan nagybetűvel diktálta le egy közösségimédia-bejegyzés egy részét, mert – Bolton szerint – reakciót akart kiváltani.
Nem kell, hogy a NATO minden évben összeüljön
Trump több szövetségest, köztük Spanyolországot is bírálta, amelyet az amerikai vezető „reménytelen ügynek” nevezett, Bolton mégis úgy vélte, a csúcs eredményei pozitívak voltak.
„Úgy gondolom, az a zárónyilatkozat, amelyet egyhangúlag fogadtak el, jó nyilatkozat” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna szempontjából az eredmény „nagyon pozitív” maradt, még akkor is, ha Volodimir Zelenszkij elnök „nem kapott meg mindent, amit szeretett volna”.
Egy kétoldalú találkozón az amerikai elnök elismerte, hogy javult a kapcsolata az ukrán államfővel azután, hogy 2025-ben összetűzésbe kerültek egymással az Ovális irodában.
Bolton azt is megkérdőjelezte, szükség van-e arra, hogy a NATO továbbra is évente tartson vezetői csúcstalálkozót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csúcs zárónyilatkozata nem tesz említést egy, 2027-re tervezett albániai találkozóról, és azt állította, a szövetségre nem vonatkozik olyan kötelezettség, hogy minden évben összeüljön.
„Nincs olyan előírás, hogy a NATO-csúcsot minden évben meg kell tartani” – mondta Bolton. „Ha kihagynának egy vagy két évet, attól még nem dőlne össze a világ.”
Szerinte a ritkább csúcstalálkozók a politikai felfordulás kockázatát is csökkenthetnék, tekintettel arra a bizonytalanságra, amely Trump jövőbeni NATO-politikáját övezi.
Az amerikai elnök ankarai útja során bírálta szövetségeseit, a záró sajtótájékoztatón azonban már konstruktívabban fogalmazott, és többnyire rendes emberekként jellemezte őket.
„Ki tudja, milyen hangulatban lesz Donald Trump egy év múlva?” – kérdezte Bolton az Euronewsnak adott nyilatkozatában.