Az orosz drón- és rakétatámadások súlyos károkat okoztak a rendszerben.
A kelet felé vonuló hőhullám súlyos gondokat okoz az oroszok által szétvert ukrán villamosenergia-hálózat működésének fenntartásában. A 2022 februrárja óta tartó orosz drón- és rakétatámadások több tízmilliárd eurós kárt okoztak a hálózatban, az áramszünetek gyakoriak az év leghidegebb és legforróbb időszakaiban is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Legalább öt régióban – a nyugati Ivano-Frankivszktól a déli frontvonalon fekvő Zaporizzsjáig – jelentették be, hogy kedden a nap bizonyos szakaszaiban ideiglenes áramfogyasztási korlátozások lesznek érvényben. Az állami meteorológiai központ közölte, hogy az országot „intenzív hőség” sújtja, hétfőn 35–38 Celsius-fok közötti hőmérsékletekre számítanak.
„A hőség komoly próbatétel azoknak a berendezéseknek is, amelyek több mint négy éve háborús körülmények között működnek, és számos támadást álltak ki” – mondta a hétvégén Szerhij Kovalenko, a Yasno energiaszolgáltató cég vezérigazgatója. Elmondása szerint a nyár az orosz támadások által szétzilált energiahálózat javításának csúcsidőszaka, de a hálózat már most is „a kapacitása határán működik”. Kovalenko hozzátette, hogy a következő napokban az energiarendszer rendkívül feszült üzemmódban fog működni.
Szélsőséges hőség
A múlt héten a Nyugat-Európát sújtó hőhullám rekordszintre lökte a hőmérsékletet: a hőség próbatétel volt a kórházaknak, a közlekedési hálózatoknak és az elektromos hálózatoknak is, ugyanis az infrastruktúrát nem ilyen extrém hőmérsékletekre tervezték, ráadásul még olyan régen, amikor a légkondicionálás nem volt elterjedt.
Az ENSZ egészségügyi ügynökségének adatai szerint június 21. óta több mint 1300 többlethalálesetet regisztráltak Európában. Több kisgyermek halt meg, amiért zárt autókban hagyták őket, valamint fiatalok, akik ellenőrizetlen fürdőhelyeken fulladtak meg, amikor a hideg vízbe ugrottak a hőség elől. Franciaországban június 18. óta legalább 74-en fulladtak vízbe, Lengyelországban pedig csak vasárnap 17 vízbefulladást jelentettek.
Hétfőn a Balkánon akár 40 Celsius-fokig is felkúszhatott a hőmérséklet, Boszniában pedig a hőségben keletkezett tüzeket próbálják megfékezni a tűzoltók. A World Weather Attribution szerint ez a hőhullám a valaha Európában mért legsúlyosabb, és azt mondják, hogy az éghajlatváltozás nélkül ez gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna. Abszolút melegrekordok dőltek meg Németországban, Lengyelországban és Csehországban, valamint Nagy-Britanniában és Svájcban is.