A 2019-ben Európában megépített többrétegű záróépületet úgy tervezték, hogy a leolvadt nukleáris fűtőanyagból származó sugárzást visszatartsa. Egy orosz támadás óta ez a védelmi képesség erősen megrendült.
Az ukrajnai csernobili atomerőművet védő pajzs "elvesztette biztonsági funkcióját" egy februári dróncsapást követően - közölte az ENSZ nukleáris felügyelő szerve.
A pajzsot februárban az oroszok által használt egyik iráni Shahed dróncsapás kilyukasztotta - közölték ukrán ügyészek.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy múlt heti ellenőrzés során azt mondta, hogy a drón becsapódása roncsolta az acélszerkezetet.
A védőszerkezetet egy Európa által vezetett kezdeményezéssel 1,5 milliárd euró költséggel fejezték be 2019-ben, amely az eredeti betonszarkofágot takarja,
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója elmondta, hogy a vizsgálat "megerősítette, hogy a védelem elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a zárási képességet, de azt is megállapította, hogy a teherhordó szerkezetekben vagy a megfigyelőrendszerekben nem keletkezett maradandó kár.
Ugyanakkor az átfogó helyreállítás továbbra is elengedhetetlen a további károsodás megelőzése és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében.
A kijevi hatóságok szerint egy robbanófejet szállító drón csapódott a pajzsba, ami tüzet okozott és megrongálta a reaktor körüli védőburkolat egy részét. Moszkva tagadta, hogy megtámadta volna az erőművet.
A sugárzási szintek a jelentések szerint normálisak voltak - közölte az ENSZ februárban.
A csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett robbanás Európa-szerte sugárzást okozott. A szovjetek az olvadás hatásának megfékezésére betonszarkofágot építettek a 30 éves élettartamú reaktor fölé.
A riasztás
Félelmeket keltett az ukrán atomerőművek, különösen a déli Zaporizzsjai atomerőmű körüli harcok folytatódása, amely Európa legnagyobb nukleáris létesítménye .
A zaporizzsjai erőmű szeptember 23-a óta dízel tartalékgenerátorokkal működik, amikor az utolsó megmaradt külső áramvezeték megszakadt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök októberben riadót fújt az erőmű biztonsági kockázatai miatt, mondván, hogy a tartalékgenerátoroknak még soha nem kellett ilyen sokáig működniük.
"A generátorokat és az erőművet nem erre tervezték" - mondta Zelenszkij, aki kritikusnak minősítette a helyzetet.
Az erőmű egy olyan területen fekszik, amelyet Oroszország 2022 februárjának eleje óta, Moszkva 2022 februárjában végrehajtott teljes körű ukrajnai inváziója óta megszállt, és nem üzemel. Ennek ellenére továbbra is megbízható áramellátásra van szüksége a leállított hat reaktor és a kiégett fűtőelemeknek hűtéséhez, hogy elkerüljék a katasztrofális nukleáris baleseteket.
Grossi elmondta, hogy a vészhelyzeti dízelgenerátorokat utolsó védelmi vonalnak tervezték, hogy segítsék az atomerőművek reaktorainak hűtését, de használatuk mostanra túlságosan is gyakori jelenség.
"Amíg ez a pusztító konfliktus tart, a nukleáris biztonság és védelem továbbra is komoly veszélyben van. Ritkán számolhattunk be pozitív hírekről, és még messze nem vagyunk túl a nehezén" - mondta a nemzetközi nukleáris felelős.