Bíró Ferenc egy interjúban elmesélte, hogy behívatta Tuzson Bence igazságügyi és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter, és azt mondták neki, hogy ne végezze a munkáját. Bíró szerint később koncepciós eljárást indítottak ellene, mert nem volt hajlandó alkut kötni a hatalommal.
Videóinterjúban számolt be az Integritás Hatóság elnöke vasárnap este arról, hogy hogyan próbált meg nyomást helyezni rá és családjára a nemrég leváltott Fidesz-kormány. Bíró Ferenc a De! Akcióközösség YouTube-csatornáján majdnem másfél órán át mesélt arról, hogy hogyan akadályozták az általa vezetett korrupcióellenes szervezet munkáját az előző rendszer vezető beosztású tagjai.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Integritás Hatóságot 2022-ben hozták létre, méghozzá azért, mert az Európai Unió jogállamisági eljárást indított Magyarországgal szemben, és ennek keretében korrupcióellenes lépéseket várt el a Bizottság a magyar kormánytól az uniós forrásokért cserébe. A hatóság feladata az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása.
Bíró Ferenc szerint azonban ezt a feladatot csak nagyon korlátozott mértékben tudta ellátni az IH. A hivatal elnöke a vasárnapi interjúban azt mondta, hogy 2024 márciusában behívatta Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter, és gyakorlatilag felszólították őt, hogy ne végezze a munkáját.
A vizit előtt Bíró arra tett javaslatot, hogy bővíteni kellene az IH jogköreit, a hivatal pedig helyszíni szemlét is tartott az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában. Ez utóbbival kapcsolatban Tuzson állítólag azt mondta Bírónak, hogy az IH ne csináljon ilyen vizsgálatokat. Azt viszont elvárták tőle, hogy igazolja Brüsszel felé, hogy Magyarország teljesíti az EU által elvárt úgynevezett mérföldköveket. Tuzson Bence hétfőn reagált az interjúra: elismerte, hogy valóban létrejött a találkozó, viszont szerinte jó hangulatban, szigorúan szakmai alapon beszélgettek, és szó sem esett a helyszíni szemlékről.
Bíró szerint koncepciós pert indított ellene a hatalom
Bíró Ferenc arról is mesélt, hogy naiv volt, amikor pályázott a frissen felálló hivatal élére, de úgy gondolta, hogy alkalmas a feladatra. A kormányban viszont nem számítottak arra, hogy komolyan akarja majd végezni a munkáját, és később nem is nézték ezt jó szemmel. Bíró szerint azt gondolták róla, hogy megvehető vagy megfélemlíthető lesz, és amikor kiderült, hogy ez nem így van, akkor megpróbálták ellehetetleníteni.
Néhány héttel a Tuzsonnál és Bókánál tett látogatás után egy miniszteri rendelettel megnehezítették azt, hogy az IH emberei bejussanak az állami intézményekbe. Nem sokkal később pedig, miután további nyomozásokat indított a hivatal (például a Nemzeti Kommunikációs Hivatal költéseiről), büntetőeljárás indult Bíró Ferenc ellen, arra hivatkozva, hogy béreltetett egy hivatali autót a feleségének, ami hivatali visszaélésnek számít, valamint hűtlen kezelést is elkövetett azzal, hogy munkát adott egy családi ismerősnek.
Bíró szerint koncepciós eljárás zajlik ellene, és pusztán politikai okokból próbálták meg ellehetetleníteni a munkáját. Felidézte, hogy egy alkalommal a Terrorelhárítási Központ nagyjából egytucat embere jelent meg az otthonában, ahol falhoz állították a feleségét és a gyermekét, a telefonjukat pedig elvették, így ügyvédet sem tudtak hívni. Az IH elnöke ezt úgy értékeli, hogy szándékosan próbálták megtörni őt a hatóságok, a családja felhasználásával.
Kibővíti az új kormány az Integritás Hatóság jogköreit
Bíró becslése szerint az elmúlt tizenhat évben nagyjából 60 ezer milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a kormány visszaélései miatt. A kommunikációs közbeszerzésekben elköltött pénzeknek például nagyjából a felét ellopták az IH elnöke szerint.
Az új kormány éppen hétfőn jelentette be, hogy korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot készülnek benyújtani a parlamentnek, ebben pedig szerepel az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése is. Vitézy Dávid közlekedési miniszter pénteken arról beszélt, hogy a vagyonnyilatkozatokat például az IH vizsgálja majd.
Vitézy szerint a hivatalt egyfajta "omnipotens korrupcióellenes hatóságként" azonosítja az Európai Bizottság, ezért a kormány elfogadta Brüsszel azon javaslatát, hogy meg kell erősíteni a hivatal jogosítványait.