Brüsszel megtiltaná az uniós támogatást azoknak a zöldenergia‑projekteknek, amelyek kínai, „kockázatos” invertereket használnak. A gyártóknak európai alternatívákra kell áttérniük, ami drágíthatja az energiát és a termelést.
A napelemes rendszerek állítják elő az uniós villamosenergia-termelés 13,4 százalékát, és az európai energiainfrastruktúra egyik alappillérét jelentik. A napelemes inverterek jelentik e rendszerek „agyát”: a panelek által termelt egyenáramot alakítják át az otthonok és vállalkozások által használt váltóárammá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Noha az EU-ba importált napelemes inverterek 61 százaléka közvetlenül Kínából érkezik, az Európai Bizottság most megtiltja olyan pénzügyi intézményeknek, mint az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, hogy olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek kínai alkatrészeket használnak. Az intézkedés csak az előkészítés alatt álló projektekre és a jövőbeli beruházásokra vonatkozik, és nemzetbiztonsági, illetve kiberbiztonsági aggályokból született.
„A mai inverterek internetkapcsolattal rendelkeznek, hogy a gyártó szoftverfrissítéseket hajthasson végre és karbantartást végezhessen. Ez azt jelenti, hogy meg kell bízni abban, hogy az inverter gyártója nem hajt végre olyan rosszindulatú frissítéseket, amelyek az inverteren keresztül kárt okoznának a villamosenergia-hálózatban. A kínai inverterek esetében emellett a kínai kormányban is meg kell bízni, amely bármely kínai vállalatot utasíthat arra, hogy kövesse rendelkezéseit. Ily módon Kína közvetve inverterkapacitások száz gigawattjait irányíthatná, ami lényegében azt jelenti, hogy ellenőrizhetné az európai villamosenergia-hálózatot” – mondta Christoph Podewils, az Európai Solar Manufacturing Company, egy uniós iparági szövetség főtitkára.
„Az EU-ban újonnan telepített napelemes rendszerek 80 százaléka közvetlenül kínai gyártású inverterekre támaszkodik. Az, hogy az unió leggyorsabban növekvő energiatermelő kapacitásának hardvere ilyen nagy arányban kínai kézben van, kritikus kockázatot jelenthet: megingathatja a villamosenergia-hálózat stabilitását, és országos áramszüneteket idézhet elő” – tette hozzá.
Podewils egy, a Cseh Műszaki Egyetem által készített kiberbiztonsági tanulmányra hívta fel a figyelmet. A kutatás szerint kínai hátterű tudósok évek óta vizsgálják külföldi villamosenergia-hálózatok működését, beleértve a láncszerű meghibásodásokat, a hamis adatbevitelre épülő támadásokat, valamint azoknak a kritikus csomópontoknak az azonosítási módszereit, amelyek megzavarása nagyszabású kimaradásokat válthat ki. A tanulmány rámutat: az elosztott energiatermelő egységek, például a napelemes rendszerek és az akkumulátorok egyre gyakrabban jelennek meg ebben a kutatásban, egyszerre mint a hálózat eszközei és mint potenciális támadási felületek.
Megosztott az ágazat
A tisztaenergia-fejlesztők versenyt futnak az idővel, hogy újratárgyalják beszerzési szerződéseiket. A finanszírozási befagyasztás azonnal életbe lép, így az uniós forrásokra támaszkodó projekteknek le kell állítaniuk a beszerzést, és ki kell cserélniük a kínai hardvert.
A határidők hat–tizenkét hónappal tolódnak ki, mivel a fejlesztők európai gyártású inverterekre várnak. Mivel az EU-ban telepített napelemes rendszerek mintegy 20 százaléka kap EIB-támogatást, több száz projekt érintett. Ezek közé tartozik például a spanyol Solaria Utility Portfolio, egy 1,7 milliárd eurós program, amely 100 naperőmű megépítését tervezi Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában.
A fejlesztőknek mostantól európai gyártóktól vagy olyan megbízható partnerektől kell beszerezniük a berendezéseket, mint Japán és az Egyesült Államok. A legfontosabb beszállítók közé tartozik a német SMA Solar Technology, az osztrák Fronius International, az olasz Fimer és a holland Victron Energy, ám a gyors átállás logisztikai szűk keresztmetszeteket okoz.
Jürgen Reinert, az SMA vezérigazgatója az Euronewsnak úgy nyilatkozott: „A döntés némileg bonyolíthatja azon projektfejlesztők helyzetét, akik uniós beruházásokra támaszkodnak. A fejlesztőknek alaposabban át kell tekinteniük beszállítóik körét, és újra kell értékelniük bizonyos projektfeltevéseket. Ugyanakkor egy tágabb szemléletváltást is látunk: a költségek és a teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a beszerzési döntésekben olyan tényezők, mint a rendszerek biztonsága, az átláthatóság és a szabályozási megfelelés.”
A vállalatoknak emellett igazolást kell kérniük beszállítóiktól arról, hogy a belső alkatrészek, köztük az áramköri lapok és a félvezetők nem Kínából származnak. A vámellenőrzések várhatóan további adminisztratív késedelmeket okoznak.
A tilalom előreláthatóan mintegy 2 százalékkal növeli a beszerzési költségeket, mivel az európai és szövetséges országokból származó alternatívák drágábbak, és a gyártókapacitás nem bővíthető egyik napról a másikra.
A kínai gyártók rendkívül automatizált termelésből húznak hasznot, és termékeiket általában 20–30 százalékkal olcsóbban tudják kínálni európai versenytársaiknál. Emellett Kína a napelem- és akkumulátoralkatrészek ellátási láncának mintegy 98 százalékát ellenőrzi, ami azt jelenti, hogy az európai vállalatok továbbra is ázsiai alapanyagokra támaszkodnak, növelve a szállítási és közvetítői költségeket.
A kínai importtól való elmozdulás átmeneti ellátási fennakadásokhoz is vezethet, ahogy a logisztika fokozatosan az európai regionális szállítási hálózatokra helyeződik át.
„Az SMA például stabilan jelen lévő szereplő, amely bizonyított tapasztalattal rendelkezik összetett rendszerek szállításában” – mondta Reinert. „Számos esetben a hatás inkább a projekt sajátosságaitól – a határidőktől, a tanúsítási követelményektől és a finanszírozási struktúráktól – függ majd, nem pusztán az ellátási korlátoktól.”
Hatás az uniós polgárokra
Várhatóan a fejlesztők viselik majd a magasabb gyártási költségeket, a projektkéséseket és az ellátási lánc átalakításának terheit. Idővel a költségek egy része a fogyasztókra is áthárulhat, ami mérsékelt villamosenergia-ár emelkedést okozhat.
„A költségek valamelyest növekedhetnek. A hosszú távú kihívás azonban az ellátási láncaink ellenálló képessége” – mondta az Euronewsnak David Greau, az Enerplan francia energiatermelői szövetség főtitkára. „Az egész értéklánc, a napelemektől az inverterekig történő újraiparosítása ennek a törekvésnek a része. Erős európai iparra van szükségünk.”
A döntés a megújuló energiaforrások kiépítésére is hatással lesz. Amíg a nagy projektek lecserélik a kínai hardvert, átmenetileg lassulhat az olcsó, megújuló energiakapacitások hálózatra kapcsolása.
„Biztosítani kell az ütemezés összehangolását, és csak akkor szabad előírni a Made in Europe követelményeket, amikor az ipar képes teljesíteni azokat” – tette hozzá Greau. „A méretgazdaságosság révén az európai termékeknek versenyképessé kell válniuk, még akkor is, ha a felfutási szakaszban többlettámogatásra van szükség. Hosszú távon az egész ágazat profitál majd ebből.”
A fogyasztói energiaköltségek várt csökkenése feltehetően később következik be, mint ahogy azt az uniós napenergia-stratégia előrevetítette, amely 2025–2026-ra ígért enyhülést, és 2030-ig a nagykereskedelmi áramárak 4–25 százalékos mérséklődését vetítette előre.
Az ellenálló képesség felé vezető út
A várakozások szerint 2027 és 2030 között az európai gyártók a Net-Zero Ipari Törvény keretében felfuttatják a helyi termelést. A magasabb belföldi előállítási költségek várhatóan beépülnek az alap villamosenergia-tarifákba, így hosszú távon biztonságosabb, ám valamivel drágább energiárak alakulnak ki.
A támogatók szerint a kompromisszum eredménye egy biztonságosabb villamosenergia-hálózat. A kínai szoftverek eltávolítása a kritikus energiainfrastruktúrából csökkenti az államilag támogatott kibertámadások és a széles körű áramszünetek kockázatát, miközben jelentős lökést ad az európai iparnak.