Szaporodnak a hibrid támadások az északi-tengeri kritikus infrastruktúra, köztük a tengeri szélerőműparkok ellen.
Boris Pistorius német védelmi miniszter 2025-ben azt mondta országáról, hogy „nem állunk háborúban, de már nem is élünk teljes békében”. A politikus közölte, hogy Németországot bombákkal és rakétákkal ugyan nem támadják, de hibrid műveleteket hajtanak végre ellene, utalva ezzel többek között az idegen eredetű drónok német légtérbe történő behatolására, vagy éppen a dezinformációs kampányokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Operatív Vezetés Parancsnokságának szóvivője az Euronewsnak megerősítette, hogy „az ukrajnai háború kezdete óta megszaporodtak a hibrid tevékenységek." A szóvivő azt mondta, hogy ezek nagy valószínűséggel a nyugati társadalmak destabilizálását szolgálják, így közvetlen hatással vannak a Német Szövetségi Köztársaság biztonsági helyzetére is.
Különösen aggasztónak nevezte a 2024 óta megfigyelhető fejleményeket, és azt mondta, hogy "Németországban és más NATO-államokban jól látható a növekedés a közlekedési- és az energiainfrastruktúra létesítményei elleni szabotázsakciók számában.” A szóvivő szerint fokozott veszélyt jelent a „kémkedés, a kibertámadások és a dezinformációs kampányok is."
Háború zajlik az Északi-tenger mélyén?
A Bundeswehr védelmi szempontból kritikus infrastruktúrának minősítette a tengerre kihelyezett szélerőműveket, melyek szerinte már régen nem kizárólag az energiaellátást szolgálják, hanem stratégiai infrastruktúrának is számítanak.
Az európai országokban az Északi Áramlat elleni, 2022-es szabotázsakció óta egyre nő az aggodalom a tengerfenéki infrastruktúrákat érő támadások miatt. A NATO-tagállamok rendszeresen figyelmeztetnek a tenger alatti kábelek, áramvezetékek, csővezetékek vagy offshore létesítmények elleni lehetséges szabotázsakciókra.
A szélerőműparkok védelme a Bundeswehr hatásköre?
Az Operatív Vezetés Parancsnokságának szóvivője szerint a kritikus infrastruktúrák védelme első körben az üzemeltetőket terheli. „Az úgynevezett KRITIS-Dachgesetz értelmében a vállalati biztonsági előírások keretében mindenekelőtt az üzemeltetők felelőssége” – magyarázta a szóvivő az Euronews kérdésére. A KRITIS-Dachgesetz első ízben teremt egységes jogi keretet a kritikus infrastruktúrák hatékonyabb védelmére a fizikai támadásokkal, a szabotázzsal és egyéb fenyegetésekkel szemben.
Általános szabály, hogy feszültség- vagy védelmi helyzeten kívül a Bundeswehr csak korlátozottan avatkozhat be belföldön. Németország területén és a német felségvizeken ugyan segítheti a hatóságokat hivatalos segítségnyújtás keretében, de általában nem rendelkezik kényszerintézkedési jogkörrel. Katasztrófahelyzetekben azonban még békeidőben is bizonyos beavatkozási jogokat kaphat, emellett katonai eszközöket vethet be az olyan, kívülről irányított fenyegetések elhárítására, mint például a behatoló drónok. Csak feszültség- vagy védelmi helyzetben védheti a Bundeswehr közvetlenül a civil létesítményeket is.
Az átfogó koordináció ugyanakkor a szövetségi belügyminisztérium és más biztonsági szervek feladata, így a Bundeswehr mozgástere jogilag erősen korlátozott belföldön. Feszültség- vagy védelmi helyzeten kívül a haderő alapvetően csak támogató szerepet tölthet be, például hivatalos segítségnyújtás formájában. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bundeswehr jogosult elhárítani „a saját szolgálati rendjét jogellenesen megzavaró cselekményeket”, vagyis azokat a bűncselekményeket, amelyek közvetlenül ellene vagy szövetséges fegyveres erők ellen irányulnak. A Bundeswehr a katonai képességeit is bevetheti „a kívülről irányított, egyben a szuverenitást sértő műveletek” elhárítására, tehát például a német légtérbe behatoló drónok ellenében.
A haditengerészetnek mások a jogkörei
A szóvivő szerint a haditengerészet támogatja a biztonsági szerveket a tengeri infrastruktúra védelmében. Többek között „hozzájárul a cuxhaveni Tengeri Biztonsági Központ tárcaközi helyzetképének kialakításához” – tette hozzá.
Konkrét, drónok, szabotázs vagy víz alatti fenyegetések elleni képességeikről ugyanakkor biztonsági okokból nem közölt részleteket. A Bundeswehr a tervezett, szárazföldön túli védelmi intézkedésekről sem árult el bővebb információt.