Lukasenka találkozót ajánlott Zelenszkijnek.
A belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka bejelentette, hogy találkozni szeretne Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, vagy Belaruszban, vagy Ukrajnában. Kijev eközben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország új offenzívára készül Belarusz felől a főváros és a Csernyihivi terület irányába.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ha (Zelenszkij) valamiről beszélni szeretne, tanácsot akar kérni vagy bármi mást akar, tegye meg nyugodtan. Nyitottak vagyunk rá. Kész vagyok bárhol — Ukrajnában, Belaruszban — találkozni vele, és megvitatni a belarusz–ukrán kapcsolatok problémáit.” – mondta Lukasenka pénteken az állami irányítású médiumok szerint.
A belarusz elnök egyúttal tagadta, hogy be akarná vonni országát a háborúba – hacsak nem „agressziót követnek el (belarusz) terület ellen”.
Ukrajna elnöke csütörtökön közölte, hogy Kijev kész „megelőző” lépéseket tenni Oroszországgal és a belarusz vezetéssel szemben az Észak-Ukrajnát fenyegető lehetséges katonai támadás miatt. Oroszország és Belarusz nemrég közös nukleáris hadgyakorlatot tartott, ami a balti térségben történt drónbetörések nyomán tovább fokozza a feszültséget.
„Belarusz de facto vezetésének résen kell lennie, vagyis világosan értenie kell, hogy következményei lesznek, ha agresszív lépéseket tesznek Ukrajna, népünk ellen” – mondta Zelenszkij Szlavuticsban tett látogatásán, a belarusz határtól nagyjából 50 kilométerre.
„2022 óta mindenki számára nyilvánvaló, hogy ennek az embernek a szavai semmit sem jelentenek, ezért a tetteire kell figyelnünk” – mondta újságíróknak Dmitro Litvin, Zelenszkij tanácsadója Lukasenka meghívásával kapcsolatban.
A belarusz–ukrán kapcsolatok problémái
A minszki vezetés a 2022-es invázió óta konzekvensen tagadja, hogy részt venne Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Ennek ellenére az orosz hadsereg belarusz terület felől is támadta Ukrajnát, a Kijev elfoglalására induló csapatok például ebből az irányból lépték át a határt.
„Nem fogjuk hagyni, hogy belerángassanak minket az ukrajnai háborúba. Ennek semmi szükségét nem látjuk, sem polgári, sem katonai értelemben” – mondta Lukasenka a héten, azt állítva, hogy „csak egyetlen esetben” sodródhatna Belarusz a háborúba: ha „agressziót követnek el a területe ellen”.
2022-ben a belarusz elnök azt állította, hogy támadást készítenek elő Belarusz ellen, és ez Lukasenka szerint igazolta döntését, hogy átengedje Belarusz területét és katonai létesítményeit Oroszországnak Moszkva Ukrajna elleni, teljes körű inváziójához.
Kijev az elmúlt években megerősítette a Belarusszal közös határát, és most tovább növeli erőit Észak-Ukrajnában – közölte Zelenszkij szerdán, hozzátéve, hogy Kijev kielemezte az ukrán hírszerző szervek adatait, és felkészül minden lehetséges ellenséges lépésre.
„Utasítottam Ukrajna külügyminisztériumát, hogy készítsen elő további diplomáciai nyomásgyakorló lépéseket Belarusz vonatkozásában, mert az országot Oroszország felhasználhatja a háború kiterjesztésére” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij április elején azt is közölte, hogy az ukrán katonai jelentések szerint Belarusz utakat épít az ukrán határ irányába, és tüzérségi állásokat létesít Ukrajna közelében.
Fenyegetések nemcsak Ukrajna ellen
Áprilisban nagyjából ugyanekkor Lukasenka megalapozatlan állításokat fogalmazott meg a Lengyelország és a balti államok felől Belaruszt érő állítólagos agresszióról, és felvázolta, hogy Minszk Moszkvával együtt hogyan válaszolna minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a nukleáris fegyvereket is.
„Az én feladatom, hogy figyelmeztessem szomszédaimat – Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot és bizonyos mértékig talán Ukrajnát is. Isten óvja őket attól, hogy agressziót kövessenek el Belarusz ellen. Nem akarunk háborút, nem készülünk harcolni velük.”
Egy hónappal később, ezen a héten Belarusz és Oroszország nukleáris hadgyakorlatot tartott, amelynek részeként Moszkva nukleáris tölteteket szállított harctéri tárolólétesítményekbe Belaruszban.
A gyakorlat kezdetén az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy Ukrajna dróntámadásokra készül Oroszország ellen a balti államok területéről, és „megtorlással” fenyegetett.
Moszkva azt állította, hogy Riga beleegyezett abba, hogy Kijev lettországi területről indítson drónokat, „annak ellenére, hogy attól tart, Moszkva megtorló csapásainak célpontjává válik”.
„Lettország jelenlegi vezetőinek primitív ruszofóbiája erősebbnek bizonyult, mint kritikai gondolkodásra való képességük vagy az önfenntartás ösztöne” – közölte az SZVR.
Lettország és Ukrajna is visszautasította az állításokat, „újabb dezinformációs kampánynak” nevezve azokat.
„Érdemes emlékeztetni arra, hogy a lettországi döntéshozó központok koordinátái jól ismertek, és az ország NATO-tagsága nem védi meg az igazságos megtorlástól azokat, akik terroristákat segítenek” – közölte az SZVR, miközben a balti államok a héten többször is légiriadót rendeltek el drónbetörések miatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az ilyen fenyegetések elfogadhatatlanok, és megígérte, hogy „Európa válaszolni fog”.
„Oroszországot és Belaruszt közvetlen felelősség terheli az emberek életét és biztonságát veszélyeztető drónbetörésekért keleti szárnyunkon. Európa egységgel és erővel fog válaszolni” – mondta Von der Leyen.