Két évig tartó átmeneti időszak után életbe lépett az EU új migrációs és menekültügyi paktuma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tagállamok készen állnak az új szabályok betartására.
Ma lépett hatályba az európai migrációs szabályok átfogó reformja, amely a határellenőrzési eljárások szigorítását és a menekültügyi rendszer teljes átalakítását célozza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Először van átfogó európai rendszerünk” – mondta Magnus Brunner, az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztosa az új szabályokról, hozzátéve, hogy a reform nagyobb ellenőrzést biztosít a tagállamoknak a határaik felett. Az alábbiakban bemutatjuk a csomag legfontosabb elemeit.
Megerősített határvédelem
Az Európai Unió területére szabálytalanul belépő bevándorlók legfeljebb hét napig tartó személyazonossági és biztonsági ellenőrzésen esnek át mostantól. A személyazonosító okmányaik, valamint arcukról és ujjlenyomataikról készült biometrikus adataik egy adatbázisba kerülnek.
Az előszűrés célja annak eldöntése, hogy ki kerüljön gyorsított, illetve normál menekültügyi eljárásba, és kit küldjenek egyből vissza a származási országába vagy egy tranzitországába.
Gyorsított eljárás arra az esetre, ha valószínű az elutasítás
Számos tagállam számára komoly problémát jelentett, hogy az EU bevándorlási rendszerében eddig csak korlátozottan hozhattak döntéseket a bevándorlók ügyeinek elbírálásában, és az eljárások nagyon hosszúra nyúltak. Az új rendszer célja a folyamatok felgyorsítása, különösen az elutasításra ítélt kérelmek esetében.
A biztonsági kockázatnak minősített vagy csekély eséllyel menekültstátuszt kapó kérelmezők – például a Marokkóból vagy Bangladesből érkezők, akiknek legalább 80 százalékát elutasítják – ügyeit gyorsabban bírálják el.
Kérelmeiket az EU „külső határaihoz” – vagyis a szárazföldi határátkelőkhöz, kikötőkhöz és repülőterekhez – közeli központokban dolgozzák fel, legfeljebb 12 hetes eljárás keretében.
A többi menedékkérőre továbbra is a szokásos eljárás vonatkozik.
Szolidaritási mechanizmus
Az uniós szabályok szerint annak a tagállamnak kell kezelnie a szabálytalanul érkezett bevándorló ügyét, amelynek területére először belép. Ez nagy terhet ró Olaszországra, Görögországra és Máltára: az utóbbi években a legtöbb szárazföldi és tengeri érkezőt ezek az országok fogadták.
A teher enyhítésére a reform egy szolidaritási mechanizmust vezet be, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy átvegyenek meghatározott számú, más országokban partot érő menedékkérőt. Másik lehetőségként menedékkérőnként 20 ezer eurót fizethetnek a nyomás alatt álló országoknak. Az áthelyezési rendszer évente legalább 30 ezer menedékkérőre terjed ki.
A rendszer részleteiről szóló tárgyalások már most nehéznek bizonyultak: az első, tavalyi fordulóban Magyarország és Szlovákia is elutasította, hogy átvegyen menedékkérőket más országoktól, és az új magyar kormány sem tervez változtatni ezen az állásponton.
Vészhelyzeti terv
A csomag sürgősségi intézkedéseket ír elő a váratlan migrációs hullámok esetére. Ilyen történt 2015–2016-ban is, amikor több mint kétmillió menedékkérő érkezett az EU területére, közülük sokan a háború sújtotta Szíriából és Afganisztánból.
A sürgősségi intézkedések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy csökkentsék a menedékkérőknek nyújtott védelmet, és az EU külső határain lévő őrizeti központokban a szokásosnál hosszabb ideig tartsák vissza őket.
A rendszer a migrációs hullámok úgynevezett „fegyverként való felhasználására” is kiterjed, amellyel gyakran vádolják Belaruszt és Oroszországot: az uniós szomszédaik, például Lengyelország szerint ezek az országok tudatosan terelik át a migránsokat a határon, hogy destabilizálják az EU-t.
Bírálatok az új mechanizmusokkal kapcsolatban
Emberi jogi szervezetek számos elemét aggályosnak tartják az új rendszernek. Szerintük az új szabályok a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a menekültügyi eljárás idejére a bevándolrók többségét – köztük a gyerekeket is – őrizetben tartják.
A civilek attól is tartanak, hogy az új eljárások és az egyedi ügyekben történő felgyorsított döntéshozatal a legtöbb esetben újabb őrizeti időszakokhoz vezet majd az érkező migránsok számára.
Tucatnyi tagállam még nem fejezte be az előkészületeket – köztük a szükséges infrastruktúra kiépítését – az új szűrési eljárások bevezetésére. Más országok a biometrikus adatbázissal kapcsolatban tapasztaltak problémákat.
A változtatások elfogadása óta a közvélemény ráadásul még kritikusabbá vált a migrációval szemben, ami további lépésekre ösztönzi az uniós országokat.
Jelenleg egy új intézkedéscsomag is gyorsított eljárásban halad át az uniós jogalkotási folyamaton, amelynek az a célja, hogy felgyorsítsák a kitoloncolását azoknak a menedékkérőknek, akik nem kapják meg a menekültstátuszt.
Mindez tovább erősíti az emberi jogi szervezetek az iránti aggodalmát, hogy Európában a humanitárius szempontok háttérbe szorulnak a politikával szemben.