Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és a Cseh Köztársaságban a legszennyezettebb a talajvíz a kontinensen.
A talajvíz az EU-ban az ivóvíz 65%-át, a mezőgazdasági öntözéshez szükséges víz 25%-át biztosítja. Ugyanakkor az EU teljes talajvízkészletének több mint 20%-a rossz kémiai állapotban van.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Vízatlasz szerint a „jó” állapot azt jelenti, hogy a káros anyagok, például a higany vagy a kadmium szintje az EU vízkeret-irányelvében meghatározott határértékek alatt van. Egyes országok eredményei aggasztóak. Luxemburgban a felszín alatti vizek 79%-a nem érte el a jó minősítést, Csehországban 55%, Belgiumban 41%, Németországban pedig 40% ugyanez az arány.
És a helyzet nem sokkal jobb a nitrátok tekintetében sem. A határérték 50 milligramm/liter, de az uniós felszín alatti vízmérő állomások 14 százalékánál ennél magasabb értéket mértek. Csak a műtrágyákban gyakran előforduló nitrátok kezelése a becslések szerint évente 320 milliárd euróba kerül az EU-nak
Az európai víztisztító rendszerek viszont remekül működnek. A világ 20 legjobb szennyvízelvezetésű és ivóvíz-ellátású országából 19 európai. Az egyetlen kivétel Japán.
Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság tökéletes, 100 pontos eredményt ért el az egészséges ivóvizet és a vízkezelést vizsgáló teszten. A kontinens legrosszabb eredményeit Moldovában, Grúziában és Albániában mérték.